Mindent megetetnek velünk?

A honi vásárlók még mindig nem szívesen panaszkodnak a boltokban kapható élelmiszerek minőségére. Ezt az üzletláncok nemegyszer a lejárt, fertőzött, rossz minőségű áruk tömegével "hálálják meg".

Egy civil fogyasztóvédelmi szervezet által Kijevben végzett vizsgálat nemrég kimutatta, hogy a fővárosban árusított rákok 77 százaléka kilogrammonként majd 9 milligramm arzént tartalmaz, ami duplája a megengedett értéknek. Az ember számára 5-50 milligramm arzén okozhat mérgezést, 50-340 milligrammnyi pedig már halálos lehet. A kereskedők persze tagadják a méreg jelenlétét.

Márpedig a rák nem az egyetlen kétes miőségű áru boltjainkban. A regionális állami fogyasztóvédelmi hatóságok tavaly az általuk ellenőrzött termékeknek majdnem a felét kiselejtezték vagy megtiltották az értékesítésüket.

Bizonyos orosz kaviárféleségekben például egy világszerte betiltott konzerválószerre, az urotropinra bukkantak. Az ilyen termékek rendszeres fogyasztása kiütést okozhat a bőrön - figyelmeztetnek a szakemberek.

Ugyancsak a civil szervezetek aktivistái derítették ki, hogy a konzervgombák majd fele hamisítvány, azaz nem az a fajta gomba található a dobozban vagy az üvegben, amely a címkén szerepel. Valamennyi hamisítványt Kínából exportálják, ahol a jelek szerint gyakran egy olyan gombát konzerválnak a szokásos csiperke helyet, amelynek vannak mérgező fajtái is.

Problémák vannak a hazai gombával is. Az állami fogyasztói szabványhivatal, a Goszpotrebsztandart tavaly szeptemberben 12 olyan Voliny, Zsitomir és Rivne megyei vállalatnál tartott ellenőrzést, amelyek gombából készült termékeket gyártanak és forgalmaznak. Az ellenőrök tizenegy vállalatnál találtak rossz minőségű termékeket. A leggyakoribb szabálytalanságok: fertőző baktériumok és lejárt szavatosság. A megvizsgált 1,44 tonnányi gombatermékből az ellenőrök 1,19 tonnát selejteztek ki.

A különböző baktériumok komoly gondot jelentenek a teljes ukrajnai élelmiszeripar esetében. Különösen a tejfeldolgozóknál sok a probléma. Az ellenőrök gyakran találnak baktériumokat a tejben, a sajtban, a joghurtban, a tejfelben, a kefirben és a fagylaltban is. E baktériumok felhalmozódása az emberi szervezetben mérgezést okozhat. A jelenség egyik leggyakoribb oka a termékek megengedhetetlen tárolási feltételeiben keresendő. Például a tejtermékeket a boltokban gyakorta a megengedettnél magasabb hőmérsékleten tárolják.

A legáltalánosabb problémája az élelmiszerpiacnak mindazonáltal mégiscsak a lejárt szavatosságú élelmiszercikkek értékesítése. Paradox módon az érvényes jogszabályok értelmében csak a rossz minőségű szeszesitalokat és a dohánytermékeket lehet utilizálni. A kétes élelmiszereket viszont nem szabad megsemmisíteni, így arra sem lehet garancia, hogy nem kerülnek ismét forgalomba. Csak nemrég került a parlament elé az a törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné a romlott és lejárt szavatosságú élelmiszercikkek megsemmisítését. Elméletileg az ilyen árucikkek nem is jelenhetnének meg a polcokon. A gyakorlat azonban egészen más.

Mit tehet a pórul járt vásárló? Ha megőrizte a vásárlási csekket és a lejárt szavatosságú árut, elviekben van rá esélye, hogy visszakapja a pénzét. Persze távolról sem mindenütt és minden esetben. Ezenkívül tehetünk panaszt a fogyasztóvédelemnél, s fordulhatunk a bírósághoz is. Az esetek többségében azonban sajnáljuk az időt és az energiát arra, hogy kiálljunk a jogaink mellett.

Pedig a kereskedők bizonyos esetekben hajlanak a konfliktusuk békés rendezésére. Egyes felmérések szerint a szupermarketek és a nagy élelmiszerboltok 50-60 százaléka igyekszik megegyezéses úton, gyorsan és csendben elsimítani a termékeikkel kapcsolatos vásárlói panaszokat. A civil szervezetek azt mondják, a multik ezzel vagy a jó hírüket védik, vagy a komolyabb fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket igyekeznek elkerülni.

A jogvédők rámutatnak: nem csak az a baj Ukrajnában, hogy sok a rossz minőségű áru, hanem a mentalitásunkkal is baj van. Egy felmérés szerint az országban száz emberből csak öten próbálják megvédeni jogukat a jó minőségű termékre, s tesznek panaszt a megfelelő fórumokon. Nyugat-Európában százból ötvenen cselekednek így, a kelet-európai országokban 15-20-an.

A Goszpotrebsztandart adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapja során több mint 34 ezren fordultak a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz, ami 10 százalékos növekedést jelent a 2006-os esztendőhöz képest. A rossz minőségű termékekre panaszkodó fogyasztóknak 7 millió hrivnyát térítettek vissza a kereskedők. Ez azonban mindössze csepp a tengerben. Hiszen tudjuk: a tavaly ellenőrzött 5,8 ezer tonnányi élelmiszercikk 46,6 százalékát selejtezték ki és vonták ki a forgalomból. (Kárpátalja/Korreszpondent)