Kárpátalja: Kinek fontos a "ruszin kérdés"

Az utóbbi napokban ismét feltűnően sokat cikkeznek az úgynevezett "ruszin kérdésről". Majd egy évvel azután, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács önálló nemzetiségnek ismerte el a ruszinságot, újra harcba szálltak az ügy támogatói és ellenzői.

A mintegy húsz kárpátaljai ruszin szervezet meg-megújuló lelkesedéssel üti az újra felmelegített vasat, s élénk vita zajlik körükben az országos szinten való hivatalos elismerés lehetőségéről és annak várható következményeiről. Ez a felfokozott állapot néha egészen elképesztő ötletekhez vezet, mint amilyen például a Szojm Podkarpatszkih Ruszinov elnevezésű szervezet tavaly év végén nyilvánosságra hozott deklarációja, amelyben "nemzetközi ellenőrzés alatt álló önkormányzati adminisztratív-nemzeti terület" létrehozását követelték Kárpátalján.

Másrészről európai szemmel nyilván az is szokatlan, milyen vehemensen tiltakozik a nemzeti beállítottságú ukrán értelmiség a ruszinság puszta létének elismerése ellen is. A kilencvenes évek első felében nemes egyszerűséggel moszkvai vagy budapesti ügynöknek tituláltak mindenkit, aki elő mert hozakodni a kárpátaljai ruszinság kérdésével, s bár azután az egész ügy lassan a háttérbe szorult, napjaink történései nyomán újra egyre hangosabbak az ukrán nemzeti egységet féltő hangok.

A probléma azonban az, mutatnak rá megfigyelők, hogy a hivatalos Kijevnek sem taktikája, sem stratégiája nincs a ruszinokkal kapcsolatban. Erre utal az is, mondják, ami és ahogyan Kárpátalján ruszin ügyben történik mostanság. Az itt zajló kulturális-politikai vitába a ruszin- és ukránpárti megszólalókon kívül egyre több kívülálló szervezetet, közéleti szereplőt vonnak be, sokszor olyanokat is, akiket korábban egyáltalán nem érdekelt a ruszinkérdés. Miután pedig a vitázó felek abszolút süketek egymás érvei iránt, a gyakorta személyes sértésekig fajuló vita mindinkább megosztja a társadalmat.

Mindez pedig helyenként igen furcsa következményekkel jár. Például a megyei tanács már említett döntése nyomán a Rahói Járási Tanács kategorikusan elutasította a ruszin nemzetiség elismerését. A testület határozata értelmében a járás őslakossága a hucul szubetnoszhoz tartozik, amely az ukrán etnosz része, s a képviselők a megyei tanács döntésének megsemmisítését követelték az államfőtől, a Legfelsőbb Tanácstól és a legfőbb ügyésztől.

Az ukrán egységet féltő sajtó mindjárt fel is tette a nem minden alapot nélkülöző kérdést, hogy vajon ki vagy mi állhat mindennek a hátterében. Mert abban ugyan senki sem hisz komolyan, hogy a külföldi titkosszolgálatok befolyásolhatták a megyei tanács döntését ruszin ügyben, az azonban megfelel a helyi politika logikájának, hogy valakinek esetleg érdekében állhat a ruszin kérdés újbóli felmelegítése.

A sajtó a választ keresve a fenti kérdésre igen gyorsan eljutott Viktor Balogának, az államfői titkárság vezetőjének személyéig, akinek a tudta nélkül mostanság köztudottan a fű sem nőhet Kárpátalján. Az ukrán érzelmű lapok emlékeztetnek, hogy a ruszin nemzetiség elismerése mellett voksolt a megyei tanács szinte minden politikai ereje. Az igennel szavazók magját pedig a tanács legnagyobb frakciója, a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem (NU-NSZ) alkotta, amelynek pedig korábban számos képviselője évekig kézzel-lábbal tiltakozott a ruszin kérdésnek még csak a felvetése ellen is. Márpedig ez szerintük erős külső nyomásra utal. A Zerkalo Nyegyelyi című kijevi hetilap azt írja, hogy a megyei tanácsban mindössze ketten mertek ellenszegülni a fentről jött parancsnak, s mondtak nemet a ruszinság elismerésére. A szavazás titkossága miatt nem sikerült ugyan megállapítani, valójában ki szavazott nemmel, de jellemző, hogy azóta legalább tucatnyian jelentkeztek már a két hősi ellenálló szerepére - írja a lap.

A Viktor Baloga személyével kapcsolatos találgatások közül mindenképpen figyelmet érdemel az a felvetés, hogy az ügy hátterében esetleg egy regionális ruszin párt létrehozása állhat. Ezek szerint Baloga megelégelhette már, hogy a megyei politikában ki legyen szolgáltatva a rendkívül megosztott Mi Ukrajnánknak, illetve az örökös támadásoknak, hogy miért működik együtt helyi szinten az NU-NSZ számára "ellenségesnek" számító politikai erőkkel. Az elképzelés szerint a politikus ezért most saját regionális ruszin párt létrehozását tervezi, amely nem függne a fővárosi politikai csatározások pillanatnyi állásától, s a következő választásokon való sikeres szereplés esetén a megyei és járási tanácsokban elfoglalt pozíciói révén Kijevben is tekintélyes támaszt nyújthatna számára.

A ruszin kérdés azonban a jelek szerint a vártnál lényegesen nagyobb visszhangot kapott, s ez egyelőre arra késztetheti a háttérben állókat, hogy ne siettessék az eseményeket - hangzik el. Megfigyelők ezzel magyarázzák, hogy bár meg lett volna rá a lehetőség, a képviselők az elmúlt év végén mégsem fogadták el a megye új zászlaját. Mint rámutatnak, éppen azok jelentkeztek a zászló "ruszin" variánsa mellett egy ukrán színezetűvel is, illetve érveltek a két variáns közötti választás elhalasztása mellett, akik korábban a ruszin nemzetiség elismerését szorgalmazták.

Az ügynek azonban ezzel bizonyosan nincs vége, a játék folytatása következik.

pszv