Kompromisszum vagy újabb választás?

Amint várható volt, Viktor Balogának, az államfői titkárság vezetőjének kilépésével nem állt meg a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem (NU - NSZ) választási tömörülés bomlásának lassú, ám sokak szerint immár feltartóztathatatlan folyamata. Február 20-án további hat vezető politikus hagyta el a Viktor Juscsenko elnököt támogató kisebbik kormánypártot: Roman Bezszmertnij, Baloga helyettese az elnöki titkárságon, valamint a párt öt parlamenti képviselője - Mihail Poljancsics, Igor Krily, Viktor Topolov, Okszana Bilozir és Vaszil Petyovka.

Hiába hangoztatták az érintettek, hogy azért hagyták oda az NU - NSZ-t, mert az a korábbi ígéretek ellenére máig nem alakult át laza választási tömörülésből valódi párttá. A sajtó és a megfigyelők mindjárt rájuk sütötték, hogy Viktor Juscsenko elnök embereiként távozásuk az új Juscsenko-párt megalakulásának első jele.

Az elmúlt napok arról is meggyőzhették a szorgalmas tévénézőket és újságolvasókat, hogy bizony nagyon is megalapozottak azok a vélekedések, miszerint az államfő másodszori elnökké választása érdekében egy új, a viszályok gyengítette NU-NSZ-nél egységesebb, centrista párt létrehozását tervezi, amelynek megszervezésére Viktor Balogát szemelte ki. A szándék komolyságára utaló első jel, hogy az ukrán politikai élet szereplői közül számosan máris fontosnak tartották állást foglalni a párt eddig csak feltételezett megalakításával kapcsolatban. A legszembetűnőbb azonban az volt, hogy az ellenzék is bekapcsolódott az össznemzeti találgatásba. Miután nyílt titok, hogy Viktor Janukovics, a Régiók Pártja (RP) elnöke és tagtársa, Rinat Ahmetov nagyvállalkozó között nem éppen felhőtlen a viszony, máris felröppent a hír, miszerint az ország leggazdagabb embere Juscsenko új pártjába tart. Egyelőre nem tudható, mennyi a valóságalapja ezeknek a pletykáknak, de szakértők szerint Ahmetov az RP tagságának harminc százalékát tudná "nászajándékként" magával vinni az új centrista pártba, mely egyébként is céljának tekintené, hogy a nyugati és középső országrészek választói mellett kelet-ukrajnai szavazókat is az elnök oldalára csábítson.

A pártpolitikai csatározások közepette mind gyakrabban hallható: nem kizárt, hogy egy újabb idő előtti parlamenti választást is végig kell még szenvednünk, mielőtt sor kerülhetne az elnökválasztásra. Legutóbb éppen Viktor Baloga emlékeztetett egy tévéinterjúban arra, hogy az alkotmány értelmében az államfő választásokat írhat ki, amennyiben a parlament nem ülésezik 30 napon keresztül. Márpedig az ukrán törvényhozás utoljára február 13-án ült össze, aminek immár két hete.

Miközben a mezei állampolgár a lelke mélyén örül annak, hogy semmiféle újabb eget rengető fordulatról nem érkezik hír Kijevből, a politikusok a jelek szerint lassan ráébrednek, hogy kezdi szorítani őket az idő. E hét elején már született is valamiféle megállapodás a parlamenti pártok vezetői között, miszerint a kéthetes blokád után március 4-én végre ismét munkához láthat a kijevi törvényhozás. Valójában azonban semmilyen garancia nem létezik arra nézvést, hogy valóban így lesz majd, hiszen a kommunisták máris kihátrálni látszanak a megállapodásból.

Viktor Baloga jelezte: mesterségesnek tartja azt a törvényhozásban kialakult helyzetet, hogy az ellenzék az ország NATO-csatlakozásáról rendezendő népszavazástól teszi függővé a parlamenti ülésterem blokádjának feloldását, s ezzel a legtöbb megfigyelő is egyetért. A háttérben a többség szerint belpolitikai okok húzódhatnak meg, elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció működésképtelenségének igazolása. Baloga éppen ezért figyelmeztette is az érintetteket, hogy amennyiben nem hajlanak az együttműködésre, a választások előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak.

S bizony, figyelmeztetni nem csak az ellenzéket érdemes. A BJUT magatartása is felettébb "érdekes", amennyiben minden megnyilatkozásával arra utal, hogy kész az újabb parlamenti választásokra. Hozzáállásuk érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt hetekben javult a kormány, s ezen belül a BJUT megítélése is a lakosság körében.

Egyre több szó esik arról is a mostani parlamenti válság kapcsán, hogy a jelenlegi jobbközép kormánykoalíció két pártjának 227 fős többsége a 450 fős törvényhozásban nem elégséges a parlament stabil munkájának biztosításához. A helyzeten csak ront a már említett öt NU-NSZ-képviselő kilépése. A párt parlamenti frakciójából vélhetően csak azért nem zárták ki mindeddig a renitens honatyákat, mert azzal gyakorlatilag felszámolták volna Julija Timosenko kormányának parlamenti többségét.

E heti kvízkérdésünk tehát így hangzik: képes-e kompromisszumot kötni az öt parlamenti párt, s önmagán belül az NU- NSZ számtalan csoportosulása, vagy hozzákezdhetünk a szavazóurnák leporolásához?

pszv