Csalással nyert választás nem legitimálhat

Ülésezett a KMKSZ választmánya

A strasbourgi emberjogi bíróság határozata nyomán, mely Kovács Miklósnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének adott igazat a 2002. évi ukrajnai parlamenti választások alkalmával a beregszászi választókörzetben történt csalások ügyében, a magyar kormánynak át kellene értékelnie álláspontját, miszerint támogatja a Gajdos István vezette UMDSZ-t – hangzott el a KMKSZ választmányának szombati beregszászi ülésén. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében megrendezett tanácskozáson szóba került még a kárpátaljai magyar oktatás helyzete, s tárgyaltak a schengeni határőrizeti rendszer bevezetéséből adódó problémákról, valamint a szövetség közelgő tisztújító közgyűlésének előkészítésével kapcsolatos kérdésekről.

A testület a hagyományoknak megfelelően elsőként Kovács Miklós beszámolóját hallgatta meg. A KMKSZ elnöke mindenekelőtt a vereckei honfoglalási emlékmű befejezésével kapcsolatos kérdésekre tért ki. Mint hangsúlyozta, a KMKSZ az elmúlt évek során mindvégig kitartott álláspontja mellett, ezért vált lehetségessé, hogy az eredeti helyszínen s az eredeti elképzelések szerint épüljön meg végre a majd másfél évtizede torzóban álló emlékmű. Kovács Miklós ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az emlékmű felépítése nem vált a megbékélés szimbólumává, hiszen a Kárpátaljai Megyei Tanács – bár a kérdésben nem illetékes – továbbra sem támogatja az emlékhely kialakítását. Csupán annyi történt, hogy a magyar és az ukrán államfő megállapodott az avatásról, miután Viktor Juscsenko már következetesen szorgalmazta a megépítését – mutatott rá a szónok.

Kovács Miklós egyben emlékeztetett, hogy az emlékmű megépítésének kezdeményezője a KMKSZ volt, amely másfél évtizedig harcolt ezért a lehetőségért. A szövetség megszerezte a szükséges földterületet, valamint az építési engedélyt is a nevére állították ki. Bizonyos jelek mégis arra utalnak, hogy a KMKSZ-t most ki szeretnék hagyni az emlékmű építéséből és avatásából, s a magyar kormányzat ezzel kapcsolatban annak az UMDSZ-nek az elképzeléseit támogatja, amely pedig mindvégig ellenezte az emlékmű befejezését – mutatott rá a szónok. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a szövetség kész minden konstrukciót elfogadni az emlékmű megépítése érdekében, ám ez kizárólag az ukrán törvényeknek megfelelő megoldás lehet.

Az elmúlt esztendőben a KMKSZ ellehetetlenítését célul tűző magyar kormányzati politika enyhülni látszott – mutatott rá a KMKSZ elnöke –, az anyaországi támogatások mintegy kilenc az egyhez arányú elosztása kettő az egyhez arányúra javult. Mint jelezte, ez az elosztás még mindig távol áll az igazságostól, ám mégiscsak előrelépésnek tekinthető. Hozzátette azonban, bizonyos jelek most mégis arra vallanak, hogy visszatérhetünk az eredeti állapotokhoz, amikor a KMKSZ kisemmizése volt a cél.

Erre utal a szónok szerint, hogy máig nem kezdhette meg működését a Magyarország schengeni tagságából adódó következmények enyhítésére hivatott alapítvány, melynek célja az úgynevezett kapcsolattartási támogatás folyósítása volna a kárpátaljai magyarságnak. Az eredeti elképzelések szerint az alapítványt az UMDSZ és KMKSZ paritásos alapon, közösen működtetné. Miután azonban a felek megállapodtak a részletekről, a magyar kormányzat egy, a megállapodásban rögzítettektől eltérő tartalmú szerződést ajánlott aláírásra a KMKSZ-nek, amelyet a KMKSZ nem írhat alá – szögezte le Kovács Miklós.

A strasbourgi emberjogi bíróság határozata nyomán, mely Kovács Miklósnak adott igazat a 2002. évi ukrajnai parlamenti választások alkalmával a beregszászi választási körzetben történt csalások ügyében, a magyar kormánynak át kellene értékelnie álláspontját, miszerint a Gajdos István vezette UMDSZ-t támogatja – hangzott el. "A magyar Kárpátalja-politika azon alapul, hogy Gajdos legitim. Legitim az, aki csalással győzött, nem lehet" – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Kovács Miklós. Akárhogyan alakuljon is a magyar–magyar viszony, a KMKSZ nem tehet egyebet, mint hogy rendületlenül hisz az igazában, ragaszkodik a saját elveihez – szögezte le végezetül a KMKSZ elnöke.

A kárpátaljai magyar oktatás helyzetével kapcsolatos kérdésekről dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tartott beszámolót, különös tekintettel Ukrajnának a bolognai oktatási rendszerhez való csatlakozásából s a független vizsgarendszer bevezetéséből adódó gondokra. Javaslatára a KMKSZ választmánya az oktatási miniszterhez fordul az emelt szintű ukrán érettségi vizsga ügyében. Részsikernek tekinthető ugyan, hogy magyar nyelven szerezhetnek emelt szintű érettségit idén a magyar iskolák diákjai, ám ukrán nyelvből továbbra is ugyanazon feltételeknek kell megfelelniük, mint az ukrán iskolásoknak, holott a tárgy elsajátításának feltételei távolról sem egyformák – fogalmazott ezzel kapcsolatban a választmány. A szövetség ezért kéri, hogy a magyar iskolásoknak szánt tesztkérdések összeállításakor vegyék figyelembe a magyar iskolákban folyó ukránnyelv-oktatás sajátosságait.

A legsúlyosabb probléma az, hogy számos iskolában a pedagógusok és a vezetők szinte lebeszélik a gyerekeket a továbbtanulásról, nehogy kiderüljön, az iskolában problémák vannak a tanítással – mutatott rá hozzászólásában Brenzovics László. Hozzátette: meg kell őrizni oktatási rendszerünket, s az új érettségi vizsgarendszer bevezetésének következményeit értékelve a kárpátaljai magyarságnak el kell döntenie, milyen stratégiát alkalmaz a magyar iskolák versenyképességének megőrzésére.

Magyarországnak a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozásával kapcsolatban elhangzott: a KMKSZ értékeli a magyar állam eddigi erőfeszítéseit, melyek a csatlakozásból adódó hátrányok enyhítésére irányultak, ugyanakkor arra kéri az anyaország illetékeseit, a kárpátaljai magyarság érdekében maximálisan használják ki a nemzetközi megállapodások által a vízumhoz jutás és az utazás vonatkozásában adott lehetőségeket. A választmány végül úgy határozott, levélben fordul az ukrán országos határőrszolgálat parancsnokságához, kérve, hogy a kétoldalú ukrán–magyar megállapodásnak megfelelően ne üssenek bélyegzőt azoknak az útlevelébe, akik kishatárforgalmi engedéllyel utaznak.

szcs

Átadták a Fodó-ösztöndíjat

Rendhagyó mozzanattal vette kezdetét a KMKSZ választmányának legutóbbi, Beregszászban megtartott ülése: Kovács Miklós elnök a választmány tagjai előtt nyújtotta át a szövetség alapító elnökének tiszteletére létrehozott Fodó Sándor-ösztöndíjat az idei győztesnek.

– Köszönöm a bizalmat, amit az ösztöndíj odaítélése jelez – nyilatkozta lapunknak a bátyúi Béres József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola harmadéves angol–magyar szakos diákja. – Igyekszem majd bizonyítani, hogy kiérdemeltem a megtiszteltetést. A pénz nagy részét valószínűleg tankönyvekre költöm majd. Szeretnék költészettel is foglalkozni.

A KMKSZ minden évben egy kiemelkedő társadalmi aktivitást tanúsító kárpátaljai magyar diákot jutalmaz az ösztöndíjjal, ami havi 200 hrivnyás juttatást jelent a tanév kilenc hónapjára.

hk