Az oroszt és az ukránt egyaránt törve

Az ország iskolásainak és a felsőoktatásban tanuló diákoknak a nagyobbik hányada ukránul tanul, miközben egymás között oroszul beszélnek, valójában pedig egyik nyelvet sem ismerik megfelelően. A végzősök írástudatlansága néha sokkolja a munkaadókat. Az ukrajnai orosz példa számunkra, magyarok számára is tanulságos lehet.

Az ukrán állampolgárok 30,54%-a a körülményektől függően hol oroszul, hol ukránul beszél - állapította meg az Ukrajinszke Demokraticsne Kolo és a Ukrainian Sociologhy Service közös szociológiai felmérése. Ezenkívül az ukránok 38,05%-a beszél a családban kizárólag ukránul, 30,36%-uk pedig csak oroszul. Végeredményben a fiatalok egy jelentős hányada ma sem az orosz, sem az ukrán nyelvet nem tudja megfelelőképpen, állítják a szakemberek azt a folyamatot vizsgálva, ahogyan Ukrajna igyekszik áttérni a Szovjetunióban államnyelvként használt oroszról az ukrán nyelvre. A végeredmény valamiféle keverék nyelv kialakulása, mutatnak rá.

Az ukrán nyelv presztízséért aggódók a könyvkiadásban látnák az államnyelv elterjesztésének egyik hatékony eszközét. Ugyanakkor az országos Könyvkamara adatai szerint az Ukrajnában értékesített könyvek 61%-a orosz nyelvű. Az ukrán nyelvű kiadványok képezték a forgalom 38%-át, de ennek igen jelentős hányadát a tankönyvek és az oktatás-módszertani irodalom tette ki. Ráadásul az ukrán nyelven megjelenő kiadványok egy további jelentős része hemzseg a ruszizmusoktól.

Egyre többen panaszkodnak a hovatovább országos méreteket öltő nyelvi slendriánság és műveletlenség miatt. Panaszkodnak a szerkesztők a kezdő újságírókra, és a szülők is mind gyakrabban szapulják az iskolai tanárokat. Ez a helyzet különösen a fővárosra, az ország keleti, részben a középső és déli régióira jellemző.

Egyre több szülő otthon igyekszik tökéletesíteni gyermekeinek az iskolában megszerzett kétes nyelvtudását. Elkerülendő a senkinek sem kedvező kétnyelvűséget, azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek lehetőleg minden helyzetben tudatosan válasszák az egyik nyelvet a kettő közül. Ellenkező esetben, mondják, mindig azt a nyelvet fogják választani, amelyen a környezetük beszél, hiszen nagy a közösség kényszerítő ereje.

A szakértők azt állítják, a nyelvválasztás tekintetében döntő a szülői befolyás. A gyerekek többsége azért beszél az iskolán kívül oroszul, mert ezt a nyelvet beszélik a szüleik is. Néha találkozni olyan esetekkel is, amikor a gyerekek saját elhatározásukból döntenek az államnyelv alapos elsajátítása mellett. Ezeknek az eseteknek a hátterében azonban szinte mindig a tudatos pályatervezés húzódik meg, hiszen számos esetben elképzelhetetlen a továbbtanulás az ukrán nyelv alapos ismerete nélkül.

Ma az ország némelyik iskolájában kevesebb az oroszóra, mint az angol, ám mégsem lehet kitörölni az emberek életéből: az orosz nyelv jelentős mértékben ma is az üzleti nyelv szerepét tölti be. Számos cégnél, mindenekelőtt a kiemelt bérezést kínálóknál, vizsgálják a jelentkezők orosz- és ukránnyelv-tudását, mondván ez nélkülözhetetlen feltétele a munkavégzésnek. Fejvadász cégek állítása szerint előfordul, hogy egy-egy nyugat-ukrajnai jelentkezőt azért nem alkalmaznak cégek, mert nem beszéli az orosz nyelvet.

Ami a nyelvoktatás színvonalát illeti, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint ugyan az ország mintegy 20 ezer iskolájából mindössze 1,2 ezer az orosz nyelvű, s további 1,8 ezer a vegyes tannyelvű, az államnyelv oktatásával problémák vannak. Mint többen rámutatnak, némelyik iskolában kevesebb óra jut az ukránra, mint az idegen nyelvre. Mások azt állítják, hogy ukránórából elegendő van, kevés jut viszont az orosz nyelv oktatására.

Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a nyelvoktatás színvonalát jelentős mértékben meghatározza a jó nyelvtanárok hiánya - a tehetséges nyelvészek az alacsony fizetés miatt egykettőre pályát módosítanak.

Az idegennyelv-tanárok azt is hozzáteszik a vitához, hogy a tapasztalataik szerint nem minden gyermeknek megy könnyen a nyelvtanulás, ezért kisgyermekkorban nem érdemes egyszerre kettőnél több nyelvet taníttatni velük, különösen, ha rokon nyelvekről van szó, mint amilyen az orosz és az ukrán, mert ettől összezavarodnak. Az intenzív nyelvtanulásra, mondják, ráérnek a felsőbb osztályokban. (Kárpátalja/Korreszpondent)