Hiány van a képzett munkaerőből

Munkaerőpiac

Már nem a munkanélküliség a legnagyobb problémája Kárpátaljának, bár az állástalanok száma alig csökkent az elmúlt időszakban. Krónikus hiány mutatkozik képzett szakemberekből - hangzott el a megyei állami közigazgatási hivatal kollégiumának minapi ülésén.

A statisztikai adatok szerint a lakosság foglalkoztatottsága Kárpátalján 59,7 százalékos, ami valamivel magasabb az ukrajnai átlagnál (59,1). Tavaly 36 ezer új munkahelyet teremtettek a megyében, azaz több mint 25 százalékkal teljesítették túl a tervet, bár az is igaz, hogy ezzel egy időben másik 13,6 ezer munkahely, azaz a létrehozott mennyiség 37,8 százaléka megszűnt. Túlnyomó többségükben kevéssé hatékony munkahelyek szűntek meg, elsősorban a kereskedelemben. Eközben a feldolgozó- és bányaiparban, valamint a mezőgazdaságban a létrehozott munkahelyek száma ötszörösen haladja meg a felszámoltakét.

Bár most már Kárpátalján is jól érzékelhető a munkaerőhiány bizonyos szakmákban és ágazatokban, máig minden ötödik munkaképes korú kárpátaljai lakos külföldön keresi a kenyerét. Igaz, az építőiparban dolgozó idénymunkások egy része napjainkban már előnyben részesíti Kijevet a külfölddel szemben, de a foglalkoztatási központok és a helyi önkormányzatok számításai szerint több mint 100 ezer kárpátaljai dolgozott idénymunkákon a megye határain túl az utóbbi években, s ezeknek csupán kevesebb mint egyharmada helyezkedett el más ukrajnai megyékben.

A falvakból 64483-an indultak útnak a jobb kereset reményében, ami a munkaképes vidéki lakosság 13 százalékát teszi ki. A munkakeresők többsége, azaz 66,4 százaléka csupán öt országba tart: Oroszországba, Csehországba, Magyarországra, Szlovákiába és Olaszországba. A legtöbb úgynevezett megélhetési migráns, mintegy 17,5 ezer a Técsői járásból származik, míg a Rahói és Huszti járásokból 9-9 ezren indulnak útnak évente.

A hivatalnokok azt is kiszámolták, hogy hány, és milyen szaktudású munkásra lesz szüksége a megyének az elkövetkező 2 évben. Azt mondják, idén 9017, jövőre 8863 új munkás kézre lesz szükség. A szakmákat tekintve elektronikus termékek összeszerelői (1300 fő), valamint eladók (1116), varrónők (906), villamoskábel-kötők (415), pincérek (346), famegmunkáló esztergapadok kezelői (331), szakácsok (223) és hegesztők (187) iránt lesz a legnagyobb igény. Jövőre, azaz 2009-ben előreláthatólag eladókra (1361) lesz nagy szükség, valamint varrónőkre (981), elektronikus termékek összeszerelőire (950), technológiai folyamatok operátoraira (520), elektroműszerészekre (350) stb.

Napjainkban azokban a városokban és járásokban, ahol fejlett az ipari termelés, sok az építkezés, nagy a kereslet a szakképzett munkások iránt az építőiparban, a kereskedelemben, a turisztikai ágazatban stb. A legtöbb munkaerőt az ungvári és munkácsi vállalatok követelik. Ungváron például egyetlen cipőfelsőrész-felhelyező szakmával rendelkező dolgozóra 21 szabad munkahely vár, Munkácson pedig az elektroműszerészek iránti igény 2,4 szerese a kínálatnak.

Nagyon jó mostanság szakképzett varrónőnek lenni. Az év eleje óta 2365 állásajánlatot vettek nyilvántartásba, melyeknek azonban csupán 47 százalékát sikerült betölteni. Ungváron egy varrónő 13 munkahely közül választhat.

Felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberből idén 1059 főre lesz szükség, 2009-ben pedig 1127-re. Az idei esztendő végéig 129 könyvelő, 87 tanár, 84-84 közgazdász és menedzser, 80 egészségügyi dolgozó,110 óvodai nevelő, és 40 élelmiszeripari mérnök-technológus fog hiányozni a munkaerőpiacról. Jövőre az egészségügyi dolgozók (127), tanárok (110), könyvelők (108), menedzserek (92), közgazdászok (72) és építészmérnökök (25) iránt lesz a legnagyobb kereslet.

Minden harmadik megüresedett munkahely falun volt tavaly. Ennek okai elsősorban az alacsony bérek, a fiatal szakemberek elhelyezésére felhasználható lakások hiánya. A városból a falura járni dolgozni viszont drága, és a közlekedési viszonyok sem a legjobbak.

A tavaly meghirdetett munkahelyek majd felénél a munkabér nem haladta meg a létminimumot. A munkaadók több mint 46 százaléka a létminimumtól a megyei átlagbérig (a vizsgálat időpontjában 1091 hrivnya) terjedő sávban ajánlott fizetést, és csupán 4 százalékuk kínált ennél valamivel többet. Ezer hrivnyát meghaladó bért kizárólag szakmunkásoknak és állami hivatalnokoknak ajánlottak. Csupán 23 állást hirdettek meg a 2000 hrivnyát meghaladó fizetéssel.

Ezért az állásokat elutasítók több mint egyharmada az alacsony keresetre hivatkozott a munkaügyi központokban, közel ugyanennyien pedig a közlekedési nehézségeket említették. A foglalkoztatási központok által munkahelyre vezényelt 40 ezer munkanélküli közül a vállalatok a jelentkezők 9 százalékát utasították vissza, a munkanélküliek 16 százaléka viszont maga nem akarta elfoglalni a felajánlott munkahelyet.

A szakértők ma azt tapasztalják, hogy az iskolák végzőseinek majd 90 százaléka felsőfokú végzettségre törekszik, azaz nem áll szándékukban dolgozni állni. Többen úgy látják a munkaadói oldalon, hogy a felsőoktatás egyfajta üzleti tevékenységgé vált. A felsőoktatási intézmények nem a piac által igényelt számú szakembert iskoláznak be és képeznek, hanem arra törekednek, hogy minél nagyobb nyereségre tegyenek szert a tandíjat fizetők révén. Ennek következtében a diplomások rosszul felkészülten állnak munkába, de úgy vélik, hogy máris magas beosztásra és kiugró bérezésre tarthatnak igényt. Az országban így immár évek óta termelődik a lumpenértelmiségnek nevezett réteg.

A munkácsi Fischer vállalatnál a bérezés egyike a legmagasabbaknak a megyében, az átlagbér 2,3 ezer hrivnyát tesz ki, mégis nehézségei vannak a munkaerő-toborzással. Sokkal jobban megbecsülik az ilyen munkalehetőségeket az európaiak, mondják a cégnél. A vállalathoz az utóbbi időben 12 szlovák és német munkavállaló küldte el az önéletrajzát, pályázva a meghirdetett állásokra... (Kárpátalja/zakarpattya.net.ua)