A KMKSZ XIX. közgyűlése: Ismét Kovács Miklós az elnök

Bakancsos László minden tisztségéről lemondott

Ismét Kovács Miklóst választották meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökévé a szervezet múlt szombati tisztújító közgyűlésén Beregszászban, miután az egyetlen ellenjelölt, Bakancsos László visszalépett.

A 401 küldött előtt tartott elnöki beszámolójában Kovács Miklós kiemelte: sikerült két év haladékot elérni a kárpátaljai magyarság megmaradására végveszélyt jelentő emelt szintű érettségi ügyében, a magyar iskolák végzősei most még anyanyelvükön vizsgázhatnak. A vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán rámutatott: a kérdés az ukrán belpolitikai küzdelmek erőterébe került; az akció nem a magyarok ellen irányult, csupán szenvedői, áldozatai voltunk a tipikus ukrán nagypolitikai küzdelemnek.

A tavalyi előrehozott parlamenti választások kapcsán Kovács Miklós úgy vélte, jó döntés volt elfogadni a Mi Ukrajnánk – Nemzeti Önvédelem (NU–NSZ) választási együttműködésre vonatkozó "tisztességes" ajánlatát, a választási szereplés azonban sikeresebb is lehetett volna a kárpátaljai magyarság szempontjából, ha a közösség egységesen, a magyarság érdekeit szem előtt tartva tud fellépni, mutatott rá Kovács Miklós.

A szónok elismeréssel szólt a magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak a vizsgaközpontok kérdésében nyújtott támogatásról, különösen Sólyom László köztársasági elnök szerepét emelve ki. Hangsúlyozta: továbbra is nagy szükség van az anyaország külpolitikai támogatására az ukrajnai jogvédelmi küzdelmekben, s a KMKSZ-nek úgy kell politizálnia, hogy ezt a támogatást megszerezze.

Ez persze nem egyszerű feladat, tette hozzá, utalva arra, hogy a kezdeti biztató jelek ellenére a KMKSZ-t legutóbb is kiszorították a kapcsolattartási támogatás intézéséből.

"Úgy vélem, hogy a KMKSZ a kárpátaljai magyarság ügyét a keskeny és meredek ösvényen cipeli. (...) Ameddig a hátunkon visszük ezt a terhet, ameddig követjük a keskeny és meredek ösvényt, addig van értelme annak, amit teszünk" – mondotta végezetül Kovács Miklós.

Az elnöki beszámolót követően köszöntötte a közgyűlést Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A Fidesz és a KMKSZ kapcsolatairól szólva hangsúlyozta, a jó viszony a magyar sorskérdésekről való azonos gondolkodás, a mellettük való közös kiállás eredménye. Nehezményezte, hogy a magyar kormány a strasbourgi Ember Jogi Bíróság döntése után sem kért bocsánatot Kovács Miklóstól azért, mert az ellenfelét támogatta a csalásokkal terhelt 2002-es ukrajnai parlamenti választások idején. A fideszes politikus szorgalmazta, hogy a magyar kormány hívja össze a magyar–ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság ülését, és indítványozza a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatási problémáinak törvényi szintű rendezését.

A továbbiakban ugyancsak köszöntötte a közgyűlést a magyar kormány nevében felszólaló Stipkovics Pál, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai tanácsadója, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Erdélyi István, az RMDSZ parlamenti képviselője, Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, Makkai Zsolt, az MDF alelnöke. Levélben üdvözölte a küldötteket Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkára és Mihajlo Kicskovszkij, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. A közgyűlésen jelen volt még Soós Károly, az MDF elnökének tanácsadója, Tóth István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés külügyi tanácsadója, Viczián Tamás, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Ljubov Petrisina, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi Osztályának helyettes vezetője, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács elnökhelyettese, Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese.

A köszöntések után sor került a mandátumvizsgáló, az ellenőrző és az etikai bizottságok beszámolóira. Mint elhangzott, a KMKSZ 111 alapszervezete 37957 tagot számlál, akiket 401 küldött képviselt a beregszászi művelődési ház nagytermében. Ennek kapcsán Brenzovics László alelnök az elnökség nevében köszönetet mondott az idén leköszönt tizenegy alapszervezeti elnöknek áldozatos munkájukért, egyben üdvözölte a teremben megjelent utódaikat. Egyperces néma főhajtással adóztak a jelenlévők a szövetség elhunyt tagjai és tisztségviselői emlékének.

Ezután következett a tisztújítás, melynek során sorrendben Brenzovics Lászlót, Kovács Miklóst és Bakancsos Lászlót jelölték a szövetség elnöki tisztére. Miután Brenzovics László nem vállalta a jelölést, Kovács Miklós és Bakancsos László mondhatta el programbeszédét. Kovács Miklós rövid felszólalásában a küldöttek józan ítélőképességére appellált, míg Bakancsos László a KMKSZ elnökségének bővítése, az elnökség és az alapszervezetek közötti kapcsolattartás erősítése mellett tette le voksát.

A kortesbeszédek elhangzását követően Bakancsos László azonban visszavonta jelölését és egyben a szövetségben viselt minden tisztségéről is lemondott. A küldöttek ezek után 313 szavazattal 1 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett Kovács Miklóst választották újabb három évre a szövetség elnökévé. Az elnök javaslatára a közgyűlés Milován Sándort a KMKSZ általános alelnökévé, Brenzovics Lászlót pedig ügyvezető alelnökké választotta. A továbbiakban a középszintű szervezetek javaslata alapján a küldöttek megválasztották a szövetség választmányát, ellenőrző, illetve etikai bizottságát is.

Zárszavában Brenzovics László alelnök mondott köszönetet a szövetség tagságának az elmúlt években végzett munkáért. "A legfontosabb, hogy továbbra is meglegyen bennünk az akarat, hogy előre vigyük a kárpátaljai magyarság ügyét, meglegyen bennünk a tisztesség, a becsület, az összetartozás érzése. Ha ezek meglesznek, bármilyen körülmények között fogunk tudni tenni a kárpátaljai magyarság ügyéért" – mondta a szónok.

A KMKSZ közgyűlése végül úgy határozott, felhívással fordul valamennyi magyarországi parlamenti párthoz, módosítsák oly módon a határon túli magyarokról szóló törvényt, hogy lengyel mintára biztosítsanak ingyenes vízumot a nem európai uniós országokban élő magyaroknak, kapjanak munkavállalási jogot, s a magyar állampolgárokkal egyforma jogokat az oktatás területén. szcs