Beregszász történelmi címeréről és zászlajáról

2008. május 2., 10:00 , 381. szám

Beregszász történelmi címerének a balra forduló arany színű oroszlánt tartjuk, amely mellett hold és csillag látható. A címerpajzs háttere kék, a lenti mező zöld színű. Ebben a formában a címert 1902-ben szentesítették, de a balra forduló oroszlánról és a színekről jóval korábbi adatokkal is rendelkezünk.

Beregszász címerábrázolásával kapcsolatosan már a történelmi címer 1990. évi visszaállítása után vita bontakozott ki alapvetően két kérdésben. Az egyik feltevés megkérdőjelezi, hogy a jelenleg használatos (1902-ben és 1990-ben hivatalosan is elfogadott) városcímer ábrázolása nem felel meg úgymond a "történelmi valóságnak", mivel a XIX. század második felében nem ilyen címert használt a város. A kérdés eldöntését megkönnyíti, ha ismerjük a szóban forgó címer (korábban pecsét) több évszázados történetét, amiből egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a legrégebbi pecsétábrázolásokon, amelyek a XIII-XV. századból valók (Lehoczky Tivadar: A beregszászi régi pecsétről. Századok 1868. 720-725. o.) az oroszlán mindig balra (heraldikailag balra) ágaskodik. A "baloldalas" változatot a Kárpátaljai Állami Levéltár anyagai is alátámasztják, (F.721, (Beregszász polgármesteri hivatalának iratai) op. 1, od. zb. 706), mivel 1902-ben a Magyar Országos Levéltár az Országos Községi Törzskönyvbizottság - a város nevének törzskönyvezése alkalmával - elkészíttette Beregszász pecsétjének és címerének a rajzát is. Az itteni források alátámasztják, hogy az ősi címeren balra ágaskodó oroszlán jobbról félholddal és balról hatágú csillaggal van "díszítve". Ilyen alapon készült az 1902-ben elfogadott és 1990-ben újból szentesített címer. A heraldika nyelvén a leírás a következő: "Kék mezőben zöld talajon balra forduló ágaskodó arany oroszlán áll támadásra készen, míg fönt a pajzs jobb sarkában ezüst félhold, a bal sarokban pedig hatágú arany csillag ragyog."

A (heraldikailag) jobbra forduló oroszlánábrázolás a címerben kb. ötven évig volt használatos, 1847-től (Lehoczky, 1868. 720. o.) 1902-ig (F.721, op. 1, od. zb. 706, lap 7), ezért aligha tekinthetjük történelminek. Ekkor elhagyták a címerről a hatágú csillagot és a holdat is. Annak ellenére, hogy ez a változat is bekerült a korabeli köztudatba (használta a város, ilyennek láttatták a címert egyes kiadványok, lexikonok), még nem támasztja alá történelmiségét.

A következő "vitás" kérdés a címerrel kapcsolatosan a színezés. Ugyanis a pecsétábrázolásban egyáltalán nem, de számos címerábrázoláskor sem jelennek meg a színek. A kérdés eldöntésében a legalkalmasabb forrás Tagányi Károly Magyarország címertára 1880-ban kiadott kötete. Itt egyértelműen világossá válik a színábrázolás, ugyanis a címertanban a vízszintes vonalak kéket (az oroszlán hátterét), a dőlt vonalak pedig zöld színt (a címer ún. zöld talaja) jelentenek.

Ami a város zászlaját illeti, nem rendelkezünk hiteles forrásokkal, csupán azt jegyezhetjük meg, hogy Beregszász az 1867. évi koronázás alkalmára (Bereg vármegye ismertetője. Szerk: Réti Béla. Miskolc, 1940. 11. o.) és az 1896. évi ezredéves ünnepségek (Szilvási Irén: Beregszász ünnepi zászlaja. Kárpáti Kalendárium 1996-1997. 55. o.) tiszteletére készített zászlót, de ezek családi vagy egyházi jellegűek voltak, nem a város hivatalosan elfogadott zászlói. A zászló megalkotásához támpontot adhatnak Bereg megye egykori színei, a vörös és a sárga, vagy éppen Beregszászé: a kék és a zöld, továbbá a Rákócziak színe, a vörös-kék.

Dr. Csatáry György