Nagyobb távolság - nagyobb haszon

2008. július 18., 10:00 , 392. szám

Szép ára van a gyümölcsnek vidékünkön is, mégis sokan foglalkoznak azzal, hogy azt a hágókon túli városok - Lemberg, Rovnó, Hmelnickij, Csernyivci - piacaira vigyék és ott értékesítsék.

A beregszászi Péter "marsrutkáján" saját vállalkozásban szállít árut Kárpátalján és a hágókon túli területekre, vagy másoknak adja bérbe járművét. Ilyenkor, a nyári időszakban a legnagyobb üzlet és haszon a gyümölcsszállításban van. Zömmel a barack az "exportra" szánt legkelendőbb áru, melyet a hágókon túl, Belső-Ukrajnában lehet eladni. Péternek is van egy kis barackosa, de ez a forgalmazott árunak csak töredékét teszi ki. Így azt teszi, amit az ukrajnai felvásárlók: maga indul gyümölcsöt vásárolni a környező településre. Kb. 1 tonnás szállítmányt tud vinni. Mivel keresni is akar az üzleten - igazodva a belső-ukrajnai árakhoz, ahol is a gyümölcs valamivel olcsóbb, mint Kárpátalján! - sokat alkudozik. A kárpátaljai eladók egy része sokszor ragaszkodik a magasabb árhoz, vállalva a rizikót, hogy a gyümölcs akár rajtuk is maradhat. Vannak azonban, akik biztosra mennek: inkább olcsóbban eladják a gyümölcsöt, semhogy vevőre várva kockáztassanak. A gyümölcsöt félérett állapotban vásárolja, hogy ne legyen nagy a veszteség túlérés és más tényezők következtében. Ha éppen másnak, hasonló célra adja bérbe a járművet, akkor a bérlőnek is ugyanezt tanácsolja, aki hálásan fogadja az információkat.

Péternek az idők során kialakult bizonyos vevőköre különböző városokban - Lembergben, Rovnóban, Csernyivciben. Mielőtt útnak indulna, elsőként megtudakolja, átveszik-e az árut. Ha az ottaniak készek a vásárra, máris bátran indul. Ha az átvevőknek éppen nincs szükségük gyümölcsre, akkor dönthet: vagy azonnal elindul és maga értékesíti a portékát, vagy vár esetleg néhány napot. Ez utóbbival viszont kockáztatja a gyümölcs minőségét.

A barack egyik legnagyobb keresletnek örvendő piaca Rovnóban van, oda Beregszászból 600 kilométer a távolság. A piac igencsak forgalmas, megfelelő helyhez jutni nem könnyű: a legjobb helyek általában már kora hajnaltól foglaltak, így ajánlatos az utazást ehhez igazítani. Ha viszont ez nem sikerül, akkor némi "ellenszolgáltatás" vagy "különjegy" fejében az ezért felelős személyek segítenek a bajon, s "szorítanak" helyet a legforgalmasabb helyeken.

Az itteni gyümölcsárak alacsonyabbak a kárpátaljainál: 7-8 hrivnyáért vásárolják fel az itteni portékát. Ennek oka, hogy rengeteg a zömmel Orosz- és Törökországból érkező áru - ez leszorítja az árakat.

A rovnói piac forgalma nem hasonlítható a kárpátaljaiakhoz: többszörösen felülmúlja mindegyiket áruban és vásárlóban egyaránt. Ez biztosítja azt, hogy az ide árusításra vitt gyümölcs ne maradjon sokáig az eladó kezén. Beszélgetőtársam elmondása szerint vannak ugyan "kemény" napok, amikor kora reggeltől késő délutánig nem veszik meg az árut, de eddig még soha nem fordult elő, hogy azt ne sikerült volna teljesen eladni. A vevők többnyire Észak- és Közép-Ukrajna területéről érkeznek.

Megéri-e ezzel foglalkozni? - kérdezem végül. "Ha nem érné meg, nem csinálnám - válaszolja Péter. - Figyelembe véve a kiadásokat, valamint azt a kis kiesést, ami a szállítás alatt tönkrement gyümölcsből származik, a befektetett összeg még így is megtérül. Ez természetesen nem egész éves munka: nyártól őszig dolgozom, vagyis addig, amíg a zöldség- és gyümölcsszezon tart. A fennmaradó időben abból élek a családommal, amit ezalatt megkerestem. De még így is sokkal jobban megélek, mint ha mondjuk gyárban dolgoznék, ahogyan azt régebben is tettem."

Fischer Zsolt