Egy látogatás margójára

Sajtóvisszhangok Sólyom László látogatása kapcsán

Sólyom László minapi beregszászi látogatása nem maradt észrevétlen az ukrán sajtó által. A magyar államfő látogatása előtt és után is több olyan nacionalista színezetű írás jelent meg a megyei és az országos sajtóban, amely nem nevezhető éppen barátságosnak sem a kárpátaljai magyar kisebbséggel, sem Magyarországgal szemben. Az alábbiakban két ilyen írásból idézünk.

Fenics: Ukrajna magyar hazafiakat nevel

Ukrajna diplomáciailag teljesen kapitulált Magyarország és a "neki alárendelt" ukrajnai magyar szervezetek előtt a kisebbségi, különösen az anyanyelvű oktatási jogok biztosítása terén - írta Volodimir Fenics, az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem karának dékánja az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújságban.

A Sólyom László magyar államfő kárpátaljai látogatására időzített terjedelmes írásban a szerző élesen bírálta az ukrán-magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság tavalyi, XIII. ülésén elfogadott jegyzőkönyv ajánlásait, amelyek a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatásának a javítására vonatkoznak.

Szerinte az ukrán diplomácia vereséget szenvedett az ukrán-magyar államközi kapcsolatokban, mivel a két állam kisebbségei számára biztosítandó jogok esetében nem lehet viszonosságról vagy paritásról beszélni, hiszen - így a cikkíró - a magyarosítás következtében Magyarországon mindössze hatezer ruszin-ukrán kisebbségi él, míg Ukrajnában a magyarok száma meghaladja a 150 ezret. Vagyis a kétoldalú kapcsolatok aszimmetriája következtében a két ország erőfeszítései tulajdonképpen egy kisebbség - a kárpátaljai magyarság - jogainak a biztosítására irányulnak - állította egyebek mellett Fenics.

A szerző véleménye szerint az ukrán állam azzal, hogy széles körű jogokat biztosít a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyanyelvű oktatás terén, és az ukránok rovására pozitív diszkriminációban részesíti a magyar iskolák végzőseit az ungvári egyetem egyes karaira való felvételi során, lényegében az ukrajnai magyaroknak nem az ukrán, hanem a magyar társadalomba való integrálódását segíti elő. Ukrajna a magyar történelem tantárgyként való oktatásának engedélyezésével a magyar iskolák diákjaiból nem ukrán, hanem magyar hazafiakat nevel - fogalmazott a cikkíró, aki egyúttal támadta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) arra irányuló kezdeményezését, hogy az ungvári egyetemen az európai integrációs és magyar történelem szak mellett további magyar nyelvű részlegek nyíljanak.

Befejezésül a szerző nem kevesebbet állított, mint hogy az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság ukrán tagjai úgymond hanyag engedékenységükkel komoly kihívások elé állították Ukrajna nemzeti érdekeit. Fenics szerint ugyanis a vegyes bizottság "minden tekintetben megalázó és diszkriminatív" jegyzőkönyve határozatlan időre a magyar nemzeti kisebbség "használatába adta" az ukrán nemzeti érdekeket. (Kárpátalja/zakarpattya.net.ua/MTI)

Kellemetlen utóérzés?

Kellemetlen utóérzést hagyott maga után Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi beregszászi látogatása, amely csak néhány órás volt, de több mint elegendő ahhoz, hogy az ukrán "hazafiak piruljanak, a nacionalisták pedig bosszúságukban az ajkukba harapjanak" - írta a Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap.

A múlt szombaton megjelent lap szerint akár szemet is lehetne hunyni a fogadó fél olyan szervezési hibái fölött, mint amilyen az volt, hogy a magyar államfő beszéde előtt a magyar himnuszt kórus adta elő, míg az ukránt felvételről játszották. Mindazonáltal az ukrán vendéglátóknak elemi kötelességük lett volna tolmácsot biztosítani a szomszédos ország elnöke számára - emlékeztetett a hetilap.

A cikk szerint beregszászi beszédében Sólyom László legalább két figyelemre méltó kijelentést tett: mindenekelőtt elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ukrajnai pártlistás választási rendszer következtében a magyar kisebbség képviselője nem juthat be a parlamentbe, illetve kétségét fejezte ki a kétnyelvű oktatásnak a kárpátaljai magyar iskolákban történő bevezetése kapcsán, mert szerinte az a magyarok asszimilációjához vezet.

A hetilap a magyar államfőnek leginkább azt a megállapítását nehezményezte, hogy az államnyelvet - amelyet a köztársasági elnök szerint is feltétlenül tanulni kell a magyar iskolákban - jobb lenne az idegen nyelv módszertana szerint oktatni. "A szomszédos ország elnökének természetesen lehet saját véleménye Ukrajna választási rendszeréről és nyelvpolitikájáról, hasonló kijelentéseket tennie azonban - a diplomácia nyelvén fogalmazva is - nem egészen korrekt" - állapította meg az írás, amely szerint a magyarországi ukrán kisebbségnek közel nincsenek olyan jogai, mint a magyaroknak Ukrajnában, miközben a hatezresre fogyatkozott magyarországi ukránság asszimilációját az ukrán államférfiak egyáltalán nem emlegetik.

"Ha hasonló kijelentések Magyarország valamelyik nyugati szomszédjának a területén hangoztak volna el, akkor a megfogalmazójuknak finoman, de határozottan azt tanácsolták volna, hogy ne avatkozzon más országok belügyeibe" - írta a többi között a kijevi hetilap. (MTI/Kárpátalja)