"A túlélés záloga a szervezett felvásárlás"

Szarvasmarhatartás

Aggasztó események figyelhetők meg mostanság Kárpátalján: az utóbbi hónapokban lassan emelkedett szinte mindenütt a marhahús és a tej ára, ugyanakkor negatív hangokat hallani gazdáktól a szarvasmarhatartás veszteséges voltáról is. Vidékünk neves szakértőinél, a hús- és tejpiacon érdekelt vállalkozóknál érdeklődve próbáltunk képet kapni a kérdésben uralkodó helyzetről.

Popovics Sándor, a beregszászi járási állami közigazgatás mezőgazdasági osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy vidékünkön a szarvasmarhatartási kedv csökken. Ebben több tényező is közrejátszik. Elsősorban az, hogy a gazdáknak nincs hol garantált áron leadni a feldolgozásra kínált tejet. Kárpátalján a gazdák életében két nagyobb tejfeldolgozó üzem játszott komolyabb szerepet a közelmúltig: a nagyszőlősi Delta és a császlóci Nasztunya üzem. A Delta vállalat tavaly csődöt jelentett be, a Nasztunya egyelőre még tovább működik. Azonban itt is vannak problémák: nehezen törleszt a vállalat, ráadásul egy liter tejért 1,20 hrivnyát fizetnek, ami kevesebb az önköltségnél. Egyes információk szerint lehetséges, hogy a császlóci Nasztunya is bezárja kapuit a közeljövőben. Ha nem lesz felvásárlás, feldolgozás, akkor nincs értelme szarvasmarhát tartani. Így a gazdáknak előbb-utóbb nem marad más választása, mint a jószág levágása. A statisztikai adatok szerint míg a rendszerváltáskor 47-48 ezer tehén volt a kárpátaljai kolhozokban, jelenleg alig hétezer a megyei szarvasmarha-állomány száma. A négy síkvidéki - Beregszászi, Munkácsi, Ungvári, Nagyszőlősi - járást figyelembe véve a Beregszászi járásban a legkisebb a szarvasmarha-állomány. Az állattartási kedv hiányában szerepet játszik az, hogy zömmel az idősebb generáció, vagyis a nyugdíjasok foglalkoznak az állatokkal, akiknek idejük van erre.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy augusztus 12-én a beregszászi vágóhíd ideiglenesen ismét bezárt, mivel egész Kárpátalján sem tudott annyi állatot vásárolni, amennyi a húsfeldolgozók folyamatos ellátásához kellett volna. Naponta 6-10 állatot vágtak le, holott 40-50-et kellett volna. A vágóhíd ezt megelőzően is évekig nem működött. Ezt használták ki hozzánk közel eső nyugat-ukrajnai - ternopili, ivano-frankivszki, drohobicsi - magánfeldolgozó cégek, akik megjelentek a megüresedett piacon és sorra vásárolták fel az állatokat. A beregszásziaknak több piaca így az évek során elveszett.

A beregszászi vágóhíd kiesése azt jelenti, hogy Kárpátalján most már csak Huszton működik vágóhíd. A gazdák a jószágot magánhenteseknek és -feldolgozóknak adják el. Mint megtudtuk, az állam augusztus 1-jétől kilogrammonként 1 hrivnyával - 2,90 hr-ra - emelte a feldolgozóüzemekbe leadott szarvasmarha után fizetendő dotáció árát. A sertések esetében ez 1,40 hr-ról 2,15-re változott. A gazdák mégis inkább a sertéstartást favorizálják, egyre gyakrabban választva a nyugati technológiákat, melynek segítségével a sertést öt hónap alatt egy mázsa súlyúra tudják felhízlalni. Még nagyobb a jelentősége annak, hogy ezzel a módszerrel a sertésállomány egy éven belül visszaállítható bármilyen drasztikus csökkentés esetén, ugyanakkor a szarvasmarha-állomány visszaállításához jóval nagyobb idő, 3-4 év szükséges.

A fentieken kívül probléma még a takarmány beszerzése is: korábban szétdarabolták a földterületeket, így az állatoknak nincs elég kaszáló és legelő.

Megkérdeztünk nagyberegi gazdákat is tapasztalaikról. Tóth Árpád, a KIMM Kft. vezetője elmondta: az általa vezetett vállalatnak pillanatnyilag 62 állata van. A kft. zömmel a tejtermelésben, kisebb részben a húspiacon érdekelt. Pillanatnyilag veszteséges a vállalkozás. A tej felvásárlási ára 1,20 hrivnya, ami igen kevés: nagyobb az önköltsége, mint a befolyó haszon. "A húspiacot illetően volna minderre kereslet, de mivel a felvásárlási és a takarmányárak nincsenek egymással összhangban, ez is veszteséggel zárulna. Már azt fontolgatjuk, hogy felszámoljuk-e a szarvasmarha-állományt vagy sem."

A szintén nagyberegi Atak Kft. vezetője, Káli Tihamér lapunknak elmondta: hogy megérje a gazdáknak szarvasmarhát tartani, ahhoz szervezett felvásárlási piac szükséges. Pillanatnyilag ez nem biztosított, így sok ebben érdekelt gazda "bezárja a boltot." "Nekünk jelenleg 240 szarvasmarhánk van - magyarázza Káli Tihamér. - Ebben az évben nem volt problémánk a tej eladásával: több közbeszerzési pályázaton nyertünk, így kórházak, iskolák, óvodák stb. számára biztosítunk tejterméket, akik ezeket elég jó áron vásárolják meg. Enélkül mi sem jöttünk volna ki mindebből pozitívan. Tartunk némi vágómarhát és sertést is. Ez utóbbiak számát csökkentettük, de mivel disznót könnyebb nevelni, mint tehenet, jövő őszre remélhetőleg száz példányra növeljük a sertésállományt.

Mostanában a legtöbb állattartó gazda csökkenteni akarja az állományt. Én másban gondolkozom: van száz fejőstehenünk a vállalatnál, ezeket szeretném feljavítani, hogy minőségi tejjel tudjunk kiállni a piacra. Igyekszünk a húspiacon is képviseltetni magunkat. Most, hogy bezárt a beregszászi vágóhíd, magánhentesekkel vagyunk kontaktusban, valamint jó kapcsolatban vagyunk munkácsi feldolgozókkal is, hogy ha esetleg itt nem, akkor máshol próbálkozzunk, ott, ahol nyitottabb a piac és jobbak az árak..."

Fischer Zsolt