Sok hűhó - de miért is?

Forradalomként, de legalábbis fordulatként értékeli az ukrán sajtó mindazt, ami az elmúlt héten a Legfelsőbb Tanácsban történt. Az alagút végén azonban még nem látszik a fény.

Forradalomként értékelte a Gazeta po kijevszki azt a váratlanul sikeres együttműködést, amellyel a BJUT és a Régiók Pártja (PR) a parlamentben napirendre tűzte például az államfő elleni bizalmatlansági eljárás tökéletesítésének kérdésében létrehozandó eseti parlamenti bizottság megalakítását, s egy sor más kényes kérdést. A lap szerint egyfajta eseti koalíció jött létre ezáltal a parlament két legnagyobb pártja között.

Az Ukrajina Moloda a koalíció mellébe döfött dárdaként jellemzi a parlamentben történteket, s felteszi a költői kérdést, vajon hogyan értékeli majd a választó Julija Timosenko és Viktor Janukovics politikai nászát.

A 24 Arszenyij Jacenyuk házelnököt idézi, aki a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem (NU-NSZ) képviselőjeként úgy vélte az ülésteremben, hogy a BJUT és a PR politikai összeesküvésbe kezdett, s az általuk előterjesztett törvénytervezetek nem felelnek meg az alkotmánynak.

A parlament elvette Juscsenkótól az SZBU-t - emeli ki a Gazeta po ukrajinszki, emlékeztetve, hogy a BJUT és a PR teljes frakciói, valamint az NU-NSZ 11 képviselője is megszavazta a biztonsági szolgálat vezetőinek kinevezéséről szóló törvényben eszközlendő változtatásokról szóló jogszabálytervezetet. A módosítás értelmében a jövőben a hivatal vezetőjét a parlament nevezi majd ki a képviselők legalább egyharmadának előterjesztése alapján.

"Grúziát minden oldalról támadták" - írja a Kommerszant arra utalva, hogy bár 11 határozattervezetet jegyeztek be a törvényhozásban, a grúziai helyzettel kapcsolatos közös parlamenti nyilatkozatot mégsem sikerült elfogadni. Minden frakció a maga tervezetére szavazott, s figyelmen kívül hagyta a többiekét, írja a lap. Az NU-NSZ például Oroszország Grúzia elleni agressziójának elítélését követelte, ám amikor napirendre került volna e nyilatkozattervezet megvitatása, a PR képviselői elhagyták az üléstermet. A kommunisták ezzel szemben Oroszország mindenre kiterjedő támogatását javasolták.

A Gazeta po kijevszki újabb hangzatos botrány kibontakozásának lehetőségéről ír, arra utalva, hogy Viktor Baloga, az elnöki titkárság vezetője kérte az SZBU-t, vizsgálja ki az arra vonatkozó információkat, miszerint Julija Timosenko miniszterelnöknek köze lehet az ellene irányuló merénylet előkészítéséhez. Baloga azt állítja, hogy a szervezők elgondolása szerint az alábbi három módszer valamelyikével kísérelnék meg eltenni láb alól: megmérgeznék, közlekedési balesetnek álcáznák a halálát, de meglehet, hogy lelőnék vagy felrobbantanák. Korábban az SZBU-nál közölték, hogy megállapították annak a gyanúsítottnak a személyazonosságát, aki fizikai leszámolással fenyegette Balogát. Timosenko akkor propagandafogásnak minősítette az elnöki titkárság vezetőjének a kormány részéről irányában elhangzott állítólagos fenyegetésekre vonatkozó szavait.

A Gyelo elemzője már októberben előrehozott parlamenti választások kiírását várja. Vagyim Karaszjov úgy véli, hogy bár a demokratikus koalíciónak valószínűleg visszavonhatatlanul vége, távolról sem bizonyos, hogy létrejön egy új koalíció a BJUT és a PR között. Mindkét párt megmutatta ugyan, hogy ideiglenesen képes az együttműködésre, ha a konjunktúra úgy kívánja, teljes értékű többség létrehozására azonban aligha lesznek készek. Már csak azért sem, véli az elemző, mert a legfontosabb tényező, a miniszterelnöki posztért folytatott küzdelem mégiscsak elválasztja egymástól a két párt vezetőit. Így azután, amennyiben az NU-NSZ nem táncol vissza a koalícióba, az nagy valószínűséggel új választások kiírását jelenti majd. A politológus cikke humoros zárásaként emlékeztet arra a törvényhozásban kialakult "tradícióra", hogy amint Mikola Tomenkót, az NU-NSZ képviselőjét kinevezik a parlament alelnökévé, a testületet hamarosan feloszlatják. Miután pedig Tomenkót az elmúlt héten valóban alelnökké választották, a Radának nem sok maradt hátra.

Vajon lehetetlen már a visszatérés a korábbi állapotokhoz? - teszi fel a sokakat érdeklő kérdést a pravda.com.ua internetes magazin elemzője. Igor Zsdanov szerint annyi tény, hogy az elmúlt hét eseményei gyökeresen átalakították a politikai küzdőteret: az elnöki titkárság hosszan tartó támadása Julija Timosenko ellen azzal ért véget, hogy maga a miniszterelnök indult rohamra.

Timosenko számára már csak azért sem maradt más választás, mivel nyár végére nyilvánvalóvá vált, hogy vagy az NU-NSZ képviselőinek egy része és a PR frakciója közösen szavazva lemondásra kényszerítik őt, vagy maga próbálja megmutatni, ki kicsoda ma Ukrajnában - állítja a cikkíró. Az elemző ugyanakkor nem tartja valószínűnek jelen pillanatban új koalíció létrejöttét, ez ugyanis feltételezné, hogy a szövetségre lépő pártok valamelyike lemond arról, hogy elindítsa jelöltjét a közelgő elnökválasztásokon. Érthető okokból azonban erről ma sem a BJUT, sem a PR, sem az NU-NSZ nem mondhat le, teszi hozzá mindjárt. Másrészről az is nyilvánvaló, állítja Zsdanov, hogy jelenleg egyik párt sem kész az előrehozott választásokra, amelyek jelentős forrásokat igényelnének, s ráadásul senki sem garantálhatja a voksolás kimenetelét. Ráadásul a legvalószínűbb eredmény, a korábbi választási eredmények megismétlése azt jelentené, hogy ugyanazokkal a lehetséges koalíciós partnerekkel lennének kénytelenek tárgyalóasztalhoz ülni a felek, amelyekkel ma is viaskodnak. Harmadik lehetőségként marad az eseti többség fenntartása a parlamentben, állítja a pravda.com.ua szerzője, azaz egy az ukrán parlamentben eleddig ismeretlen kormányzási forma, amelyet Julija Timosenko és pártjának képviselői olyan nagy sikerrel mutattak be az elmúlt héten a Rada üléstermében.

hk