A távolból nem látszanak a hegyeink?

Kárpátalja nemrég két nevezetességével is bekerült Ukrajna 20 legnépszerűbb turistaútvonala közé, amelyeket a Korreszpondent című tekintélyes fővárosi hetilap állított össze szakemberek és turisták véleménye alapján. Tanulságos sorra venni, hogy mit vesznek észre a turizmusára építő Kárpátaljából a fővárosiak, s hol vannak fehér foltok az ismereteikben.

A Korreszpondent olyan turistaútvonalakat, látványosságokat, üdülőhelyeket és sportolási lehetőségeket ajánlott olvasói figyelmébe, melyek maximum három nap, tehát akár egy hosszú hétvége alatt is bejárhatók, kiélvezhetők. Ezen ajánlatok sorában szerepelnek az úgynevezett aknaszlatinai sós tavak. A témáról közölt leírás mindenekelőtt a sok kis tó legnagyobbikát, a Kunigundát emeli ki, ahol a turisták többsége fürdőzik, s amelyben a 24-27 fokos víz sótartalma 200 gramm literenként. A sós víz után a turista leöblítheti magát a szomszédos édesvizű tóban, majd következhet a jódtartalmú tavacska. A szerzők arról sem feledkeznek meg, hogy a közelben gyógyhatású iszap található, s bátorítólag azt is megjegyzik, hogy az utazónak nem kell szállásproblémáktól tartania, mivel a környéken számtalan szanatórium és turistaszállás működik.

A másik kárpátaljai "nevezetesség", amely bekerülhetett az összeállításba, egy viszonylag új keletű vállalkozás, a bortúra lett. A szerkesztők 53 órányi bódultan áldott állapotként emlegetik a túrát, amely Beregszászból indul, s melynek résztvevői három nap alatt öt magánpincészetet keresnek fel. A turistákat a borkóstolgatás szüneteiben a kárpátaljai, a szlovák és a magyar konyha specialitásaival tartják jól, méghozzá úgy, hogy egy-egy étel sose ismétlődjék. Hogy két degusztálás között a máj is pihenhessen, a turisták felkereshetik a helyi termálfürdőt, megtekinthetik Kárpátalja természeti és építészeti nevezetességeit.

Kárpátaljaiként talán csodálkozunk azon, hogy épp ez a két ajánlat ragadta meg az összeállítók figyelmét mindabból, amit ez a vidék kínálhat az idelátogatónak. Méltán vehetjük zokon, hogy a mi csodálatos hegyeink senkinek nem tűnnek fel, s hogy fennen dicsért ásványvízforrásainkról említés sem történik. Ám mint a szakemberek megjegyzik, a természeti vagy kulturális értékek önmagukban legfeljebb lehetőséget jelentenek a turizmus számára, amelyet azonban tudni kell programok, üdülési ajánlatok formájában turisztikai árucikké alakítani, s el kell érni, hogy a piac, a potenciális vevők tudomást szerezzenek erről az áruról, s meg is vásárolják azt, méghozzá legalább országos szinten.

A gyógy- és falusi turizmus esetében bizonyosan sok tennivaló van még ezen a téren. A legnagyobb akadályt az előrelépésben jelenleg a tőkehiány jelenti, márpedig enélkül sem az olyannyira szükséges beruházásokra, sem a nélkülözhetetlen hatékony reklámtevékenységre nem számíthatunk.

pszv