2008. október 3.

2008. október 3., 10:00 , 403. szám

Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mk 10,45)

A Magyar Református Egyházban a szocializmus alatt úgy nevezték az egyház politikai irányvonalát, hogy a "szolgálat teológiája". A tanítás jogát elvette az egyháztól az állam, de meghagyta neki a bizonyítás lehetőségét. Elvette minden tulajdonát, de megengedte a munkát. Itt derül ki, hogy valaki szolgálni akar vagy birtokolni. A szolga marad, a birtokos megy. Persze a szocialista államvezetők nem gondolták, hogy éppen ez a jézusi példa és parancs.

Ma már szabad tanítani és szolgálni is. Csak az emberi értékrend tolódott el. Többre tartjuk a tanulást, mint a szolgálatot. Mintha elfelejtkezne a mai egyház a szolgálat lehetőségéről. Tanulni akar mindenki és másoknak parancsolni. Főnökké lenni, nem beosztottá. Jézus szava kell, hogy helyére tegye gondolkozásunkat. Nem attól több valaki, hogy uralkodik, vannak beosztottai és lesik a kívánságát. Sokkal többet jelent Jézus követése. Ezt példázza élete.

Mire emlékeztet bennünket itt Jézus? 1. Eljött az Emberfia, ide közénk. Emberré lett. Olyanná, mint mi. 2. Szolgálni jött és nem uralkodni. A Menny királya koldussá lett. Gyógyított, segített. Tanított is, de életében első az embereknek való szolgálat volt. Milyen megaláztatás ez emberileg egy uralkodótól és mégis milyen dicsőséges Jézustól! 3. Megváltani jött, odaadni életét sokakért. Nélküle önzők és parancsolni vágyók maradunk. Te légy ott a sokak között, akikhez nemcsak eljött, hanem akiket élete árán megváltott, hogy megtanulj szolgálni. Ne téged szolgáljanak ki, hanem te szolgálj Neki!

Dávid Árpád