A parlamentben még semmi sem dőlt el

Sajtószemle

2008. október 3., 10:00 , 403. szám

Szeptember utolsó napjainak legfontosabb belföldi témája a parlamenti pártok közötti koalíciós tárgyalások menete volt.

Az elmúlt héten a Julija Timosenko Tömbje (BJUT) és a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem (NU-NSZ) közötti megállapodás lehetőségéről röppentek fel hírek, a két párt parlamenti frakciója azonban már a törvényhozás napirendjéről sem tudott megállapodni, így koalíciójuk újjáélesztésének esélye most csekélyebb, mint valaha, írja az Ukrajinszka pravda internetes hírportál. Az egykor a meggyilkolt Georgij Gongadze által létrehozott portál szakírója szerint ezzel együtt továbbra is az események alakulásának legalább négy változata lehetséges: az idő előtti parlamenti választások, a közvetlen elnöki irányítás bevezetése, a Régiók Pártja (PR) és az NU-NSZ koalíciója, valamint a PR és a BJUT szövetségre lépése. Igaz, teszi hozzá a Gazeta po-kijevszki elemzője, ha ez utóbbi formátumban jönne létre a koalíció, az nagy valószínűséggel szakadást idézne elő mindkét pártban.

A Szegodnya viszont azt írja a két legnagyobb parlamenti frakció esetleges szövetségre lépése kapcsán, hogy a BJUT nem szeretné odaengedni a PR-t a "vezetékekhez és az adókhoz". A lap ezzel a "pénzes" minisztériumi tárcák irányítására utal, amelyeknek az elosztása cikkírójuk szerint jelenleg a legnagyobb akadálya az új formátumú parlamenti többség megalakításának. A lap információi szerint a két párt között folyó tárgyalásokon a BJUT a parlament elnöki tisztét, az első miniszterelnöki, s a két miniszterelnök-helyettesi poszt egyikét ajánlotta fel a PR-nek, továbbá mindazon tárcákat, amelyeket a jelenlegi kormányban az NU-NSZ által delegált miniszterek vezetnek. Ezek többsége azonban a szociális és kulturális területeket felügyeli, míg a PR szeretne részt kapni a gazdasági tárcák irányításából is, melyeket jelenleg egyedül a BJUT ural - írja a Szegodnya.

"Miért nem szeretnek bennünket ennyire?" - teszi fel a kérdést a Gazeta po-kijevszki, amely terjedelmes írásban foglalkozik azzal a közvélemény-kutatással, amely szerint az oroszországiak viszonyulása Ukrajnához jelentősen romlott az utóbbi időben. Az orosz Lavada-centr által végzett felmérés arról tanúskodik, hogy az Ukrajnához rosszul vagy nagyon rosszul viszonyuló oroszok aránya meghaladja az 52 százalékot. Egy hasonló, nemrég elvégzett ukrajnai felmérés szerint viszont csak az itteni lakosság 9 százaléka viszonyul negatívan az északkeleti szomszédhoz. A lap megállapítása szerint az efféle felmérések nem annyira a szimpátia, mint inkább az informáltság mértékéről tanúskodnak. Az ukránok az oroszokról és Oroszországról többet tudnak, mivel gyakran megfordulnak ott, s több forrásból informálódhatnak, ugyanakkor az oroszok Ukrajnáról jobbára csak az orosz hatalomnak alárendelt média információi alapján tájékozódnak - írja a Gazeta po-kijevszki.

Ha az orosz fekete-tengeri flotta Szevasztopolban marad 2017 után, Oroszország felajánlhatja Ukrajnának, hogy építsen anyahajókat az orosz haditengerészet számára az ukrán hajógyárakban - adta hírül a Gyeny című napilap Oroszország Szövetségi Tanácsának képviselőire hivatkozva. Korábban Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter megerősítette az Ukrajnával való együttműködés bővítésére vonatkozó ajánlatot arra az esetre, ha az orosz flotta Szevasztopolban maradhat a jelenlegi szerződés lejárta után is. Az ukrán vezetés részéről még nem hangzott el hivatalos válasz az ajánlatra, több tekintélyes politikus azonban - elsősorban Viktor Juscsenko elnök környezetéből - máris elutasította annak lehetőségét, hogy az orosz hadihajók 2017 után is ukrán kikötőkben állomásozzanak - írja a Gyeny.

pszv