Az "adakozó" vasút...

Súlyos örökség

Bátyú nagyközség és az Ukrán Vasút kapcsolata egy olyan házassághoz hasonlít, melyben a "házastársak" nagyon nehezen jönnek ki egymással, ám mégsem tudnak meglenni egymás nélkül. Mert egyrészt a vasútállomás biztosítja a legtöbb munkahelyet a település lakói számára, ám a vasút által a nagyközségi tanácsnak átadott, illetve átadni akart ingatlanok kérdése még egyáltalán nem kapott megnyugtató megoldást...

- Kezdjük a sort a nagyközség ukrán nyelvű óvoda-iskolájával. A vasút annak idején 350 férőhelyes óvodát nyitott itt, noha Bátyúban, valamint a környező településeken összesen sincs és nem is volt ennyi óvodáskorú gyermek - emlékezik vissza Beregszászi Ferenc, a nagyközség polgármestere. - A létesítmény jelentős része tehát kihasználatlanul állt, miközben az akkor még magyar és orosz, két tannyelvű középiskolában túlzsúfoltság uralkodott. Így a nagyközségi tanács 1996-ban azzal a kéréssel fordult a Lembergi Vasúthoz, hogy adja át az intézményt a település önkormányzatának. A kérést teljesítették, így a kettéváló két tannyelvű középiskola orosz osztályai átköltöztek az óvoda épületébe, s mivel később oroszról ukránra változtatták az egykori orosz iskola oktatási nyelvét, így ma ott működik a település ukrán tannyelvű általános iskolája az óvodával együtt.

- Nem terheli meg az önkormányzatot, hogy neki kell fenntartania a nevezett oktatási intézményt, noha újabban a települések iskoláit már a járási oktatási osztályok üzemeltetik? Amellett információim szerint volt már rá példa, hogy a nagyközségi tanácsi képviselő-testület az iskola működtetésére csoportosította át a művelődési ház javítására kijelölt pénzeszközöket. Csakugyan így történt?

- A járási költségvetésből dotációt kapunk az iskola- óvoda fenntartására, ám ez nem elegendő a tanintézmény működtetéséhez, így a saját bevételeinkből is csoportosítunk át összegeket a jelzett célra. Az idén 737 169 hrivnyát tesz ki a tanintézet évi költségvetése, amiből csak a rezsiköltségek fedezésére, az alkalmazottak bérezésére, valamint az étkezde élelmiszerekkel való részleges ellátásara futja, s míg a járási vezetés 457 ezer hrivnya támogatással járult hozzá az intézmény üzemeltetéséhez, addig a nagyközségi tanács 280 169 hrivnyát utalt át a tanintézet fenntartására. Ami pedig a kérdés második felét illeti, nem volt rá példa, hogy a képviselőtestület pénzt csoportosított volna át a művelődési ház javításától az iskola működtetésére, s a törvény sem teszi lehetővé, hogy az egyik közintézménynek szánt pénzeket átadjuk egy másiknak.

- Nem lehetne külön-külön üzemeltetni az ukrán tannyelvű általános iskolát, illetve az óvodát?

- Ez nehézségekbe ütközne, mivel a két közintézmény egy épületen belül működik, közös villany-, gáz-, illetve vízórával. Természetesen külön villany-, gáz- és vízórát kaphatnának az intézmények, ám a képviselők egy része úgy véli, attól még nem javulna meg a nagyközségi tanács pénzügyi helyzete, ha különválasztanánk az iskolát és az óvodát. Mindamellett a képviselőtestületben már nemegyszer felvetették a különválasztás kérdését, ám még nem született megoldás az ügyben...

- Most pedig térjünk át a volt vasúti művelődési ház kérdésére...

- A vasút kezdetben nem is akarta átadni nekünk az intézményt, kétszer is árverésre bocsátották az épületet, ám mivel nem jártak sikerrel, így 2002-ben mégiscsak átadták az önkormányzatnak a művelődési házat. Közben viszont a vasút egy- két évig nem is üzemeltette az intézményt, a munkatársakat elbocsátották, az épületet pedig levágták a mostanára különben már fel is számolt egykori nagy, központi vasúti kazánházról. És milyen állapotban vettük át? Mindent elvittek, még csak a melegítőbordákat, a konnektorokat, a lámpák nagy részét is. Csak a falak maradtak... Többször is javítottuk a lapos tetőt, de sajnos, az épület továbbra is beázik, így hát tervbe vettük a sátortető felépítését, s a nagyközségi tanács már el is készíttette ennek tervdokumentációját, ami 13 ezer hrivnyánkba került. Ugyanakkor továbbra sincs fűtés, s csak az jelenthetné a megoldást, ha fel tudnánk építeni egy autonóm kazánházat. Mindemellett pedig komoly gondot okoz, hogy az utóbbi időben jelentősen leromlott az épület állaga...

- Miért vette át az önkormányzat ilyen lecsupaszított állapotban a művelődési házat, s mennyibe kerülne az autonóm kazánház felépítése?

- Mint már mondtam, a vasút eleinte át sem akarta adni az intézményt, s azt mondták: örüljünk, hogy egyáltalán megkapjuk az épületet. Ami pedig a kazánházat illeti... A vasút 1 180 ezer hrivnyáért építette fel és üzemeltette be a lakótelep kazánházát (korábban az itt lakók is a vasút központi kazánházából kapták a távhőt ), így a művelődési ház kazánháza valamivel olcsóbb lenne, de nem tudom, mennyi pénzbe is kerülne a munka elvégeztetése.

- A múlt évben komoly gondok adódtak a részben már a nagyközségi tanács által fenntartott tömblakások körüli antihigiénikus viszonyok miatt...

- A vasút ugyancsak 2002-ben adta át a tanácsnak az összesen 330 lakást magukba foglaló tömbházakat, s ezt követően megalakult az önelszámolásos alapon működő Bátyúi Lakásgazdálkodási Vállalat, mely viszont csak a lakbérrel és a szemételszállítás kifizetésével számoltatja el a lakókat, akik egyenesen a szolgáltatóknak fizetnek a villanyáramért, a gázért, a fűtésért, a vízért és a szennyvíz elvezetéséért. A járási állami közigazgatás és a járási tanács pedig első ízben az idén utalt át a vállalat számára 20 ezer, illetve a helyi tanács ötezer hrivnyát, mely összegeket a cég a fizetések terén fennálló tartozások törlesztésére fordította. Ami pedig a lakáskörülményeket illeti, a lakók az idén is panasszal fordultak a nagyközségi tanácshoz, valamint a járási KÖJÁL-hoz a szennyvízcsatorna eldugulása miatt, s a beadvány eredményeként a vasúthoz tartozó vízszolgáltató vállalat szeptember elején kitisztította a csatornarendszert a Gorkij u. 1. és a Sevcsenko u. 2. szám alatti tömblakás előtt. Megjegyezném viszont: ha a lakók mindegyike körültekintőbben járna el, és senki sem dobálna bele különböző, eldugulást okozó tárgyakat a csatornarendszerbe, akkor jobb lenne a helyzet.

- Információim szerint a lakásgazdálkodási vállalat ritkán szállítja el a szemetet, s kukákkal sincs jól ellátva a lakótelep.

- Amikor a vállalat volt igazgatója felmondott, előtte elbocsátotta a szemeteskocsi vezetőjét, s volt is fennakadás a lakossági hulladék elszállításában, jelenleg viszont rendszeresen elviszik a szemetet.

Lajos Mihály