Befagyasztották a lekötött betéteket

Pénzpiac

Október 13-tól az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) gyakorlatilag megtiltotta a bankoknak a lekötött betétek idő előtti kiadását és a hitelállományok növelését aktívumaik befagyasztása révén. Az intézkedés célja a bankrendszer megóvása az összeomlástól. Az NBU azt követően jelentette be intézkedéseit, hogy a lakosság egyetlen hét leforgása alatt mintegy 3 milliárd dollárnyi pénzt vett ki az ukrán bankokból.

Az október 13-tól, azaz hétfőtől érvényes lépésekre Volodimir Sztelmah jegybankelnök azután szánta el magát, hogy előzetesen pénteken és szombaton több ízben konzultált az államfővel, a kormány tagjaival, valamint az ország legnagyobb pénzintézeteinek vezetőivel. A pénzintézetek tevékenységét korlátozó intézkedések az NBU rendelkezésének értelmében várhatóan 6 hónapig maradnak érvényben, s kedvezményes hitelkonstrukciókkal társulnak a bankok likviditásának fenntartása érdekében. A dokumentum ugyanakkor egy 2004-es hasonló moratóriumtól eltérően nem mondja ki nyíltan, hogy a betéteket tilos kifizetni, miután a polgári törvénykönyv értelmében a betéteseknek jogukban áll a futamidő lejárta előtt hozzáférni a betétjükhöz - mutatnak rá szakértők.

Az intézkedést a RBK-Ukraina hírügynökség értesülései szerint a lakosság "pánikhangulata" indokolta, amit alapvetően az egyik legnagyobb ukrán bank, a Prominvesztbank (PIB) helyzete váltott ki. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az NBU néhány nappal korábban ideiglenes igazgatást vezetett be a pénzintézetnél, élén Volodimir Krotyuk NBU-elnökhelyettessel, ami arra enged következtetni, hogy a PIB valóban csődközeli helyzetben lehetett. Tovább rontott az ukrán pénzpiac helyzetén, hogy az olyan híresztelések hatására, miszerint a PIB mellett más bankok is "kipukkanhatnak", a lakosság tömegesen vette ki pénzét a bankokból az automatákon keresztül. "A betétesek már semmit sem értettek. Ha pedig a pénzkivétel tömegessé válik valamennyi banknál, azt semmilyen bankrendszer nem bírja ki" - nyilatkozta a sajtónak Szerhij Boriszov, a Finanszi i Kredit Bank igazgatótanácsának elnökhelyettese. A tömeges pénzfelvétel így az infláció további növekedéséhez és az egész bankrendszer összeomlásához vezethetett volna.

Jogászok ugyanakkor ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy mivel az efféle moratóriumok valójában számos jogszabálynak ellentmondanak, a betétesek és a befektetők várhatóan a bíróságok közbenjárásával igyekeznek majd fizetésre bírni a bankokat, méghozzá sikerrel. Az NBU-nak, illetve a megroggyant pénzintézeteknek azonban most az időnyerés a legfőbb céljuk, mutatnak rá a szakemberek. Mivel a bírósági eljárás akár néhány hónapot is igénybe vehet, a bankok egy kis lélegzethez juthatnak és a kormányzati intézkedések is éreztethetik majd remélhetőleg kedvező hatásukat.

Már amennyiben lesznek kormányzati intézkedések - riogatnak a politikusok és a szakemberek egybehangzóan. Mint rámutatnak, legalábbis kétséges, hogy a feloszlatása miatt már csomagoló parlament, illetve a csak ügyvezetőként működő kormány képes lesz-e meghozni a szükséges intézkedéseket.

A nemzeti bank figyelembe vette a valutapiac helyzetét is, miután a hrivnya árfolyama a valutaváltóknál 20 százalékkal devalválódott egyetlen hónap leforgása alatt. Az NBU ezért a betétek befagyasztása mellett 4-5 százalékban javasolta korlátozni a vételi és eladási ár közötti rést a valuták készpénzforgalma terén. Valerij Gejec, az NBU tanácsának tagja úgy vélte, a felfokozott lakossági pénzkivétel, s a hrivnyában őrzött megtakarítások tömeges átváltása dollárra a nemzeti bank valutatartalékainak veszélyes csökkenéséhez vezetett volna.

Nemzeti banki források szerint egyéb intézkedések mellett egy speciális alap létrehozását tervezik az állami költségvetésen belül már a napokban. Az alapot a nemzeti banknak a működési költségeken felüli bevételei képeznék, és segítségével a Fizikai személyek Betéteit Garantáló Alap (FSZBGA) pótlólagosan 150 ezer hrivnyával növelhetné a garantált betétek felső határát, amely jelenleg 50 ezer hrivnya.

hk