Hogyan ismerjük fel a beteg bankot, és mit tegyünk a pénzünkkel?

2008. október 24., 10:00 , 406. szám

Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk arra vonatkozólag, hogyan őrizzük meg pénzünket a világválság közepette, illetve mibe fektessük a megtakarításainkat.

Hogyan válasszunk tehát ma bankot, hogy elkerüljük a csődre ítélt pénzintézeteket?

A bankárok határozottan állítják, hogy önmagában az a tény, hogy valamelyik pénzintézet nemzeti banki refinanszírozásban részesül, még nem a közelgő problémák jele, hiszen normális körülmények között is rendszeresen hajtanak végre ilyen tranzakciókat. Ellenkezőleg – a refinanszírozás az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) bizalmának a megnyilvánulása, mivel abban rendszerint csak a megbízható bankok részesülhetnek. Másrészről viszont nem érdemes olyan bankot választani a betétünknek, ahol a pénztárhoz könyökkel kell utat törni magunknak azok között, akik éppen kivenni szándékoznak a pénzüket. Mert még, ha az adott a banknak egyébként jól is áll a szénája, a betétesek tömegei, akik pánikszerűen menekítik onnan a pénzüket, előbb-utóbb bizonyosan gondot okoznak.

Bankot választani még manapság is az eredmények alapján a legjobb. Az utóbbi 2-3 év eredményeit tükröző számokat megtalálhatjuk az interneten. Amennyiben az adott bank weboldala nem közli a minket érdeklő adatokat, irány az Ukrán Bankok Egyesületének (www.aub.com.ua) vagy az NBU-nak (www.bank.gov.ua) a weboldala, ahol minden pénzintézet negyedéves adatai megtalálhatók.

Érdemes szemügyre venni a bank passzívumait, azaz a fizikai és jogi személyek betéteit, egyéb bevont tőkéket. Ideális esetben a lakossági és vállalati pénzeknek egyenlően kell megoszlaniuk, esetleg a lakossági betétekből lehet valamivel több. Ha azonban a "fizikai személyek" pénzéből van sokkal több a bankban, tartózkodjanak az ilyen pénzintézettel való együttműködéstől, mivel krízishelyzetekben éppen az ilyen bankokat viseli meg leginkább a lakossági betétek pánikszerű kivonása.

Sokatmondóak lehetnek az aktívumok is: lényeges összevetni a fizikai és jogi személyek hitelállományát. Általánosságban elmondható, hogy biztonságosabbnak számítanak azok a bankok, amelyek nagyobb részben fizikai személyeknek hiteleznek. Vessék össze a hitelek és a betétek arányát is: minél nagyobb részét fedezik a hiteleknek a betétekből, annál nagyobb biztonságban van az önök betétje az adott pénzintézetnél.

Fontos mutató a betétekért ígért kamat. A piaci átlagnál magasabb kamatszint azt jelentheti, hogy a banknak nagy szüksége van a pénzre. Ebből elviekben akár arra is következtethetünk, hogy a pénzintézet szeretné növelni hitelállományát, ám lehet ez a likviditási problémákra utaló jel is. Az óvatos befektetőnek tehát érdemes olyan bankot választania, amely a piaci átlagnak megfelelő, vagy annál valamivel alacsonyabb kamatot ígér. Napjainkban például a nagy bankok az egy évre lekötött betétekért 15-18 százalékos kamatot kínálnak, míg a kisebbek 18-21 százalékosat. A befektető gyanúját a nagy bankok esetében tehát a 20-21 százalékos, a kisbankoknál a 23-24 százalékos kamatszintnek kell felébresztenie. Valutában elhelyezett betétek esetében 12-14 százalékos a kamatszint, az ennél magasabb ígéretek már gyanúsak.

Bankot választva vegyük figyelembe a nemzetközi hitelminősítő intézetek értékelését. Ezeket az értékeléseket rendszeresen módosítják felfelé vagy lefelé egész országok, de akár egyes pénzintézetek esetében is.

Fontos figyelni arra is, kik a bank részvényesei. Például, ha egy adott pénzintézet tulajdonosai között szerepel valamely nagy nyugati vagy orosz bank, az bizonyos fokig a megbízhatóság jele lehet.

Figyeljünk rá, hogy egy banknál legfeljebb 50 ezer hrivnyát helyezzünk el lekötött betéten. Amennyiben ennél nagyobb összegről van szó, helyezzünk el inkább két vagy több egyenként 50 ezer hrivnyánál kisebb betétet két vagy több pénzintézetnél. Ekkor ugyanis számíthatunk arra, hogy bankcsőd esetén minden betétünket teljes egészében megfizeti majd az állami garancialap, amely jelenleg éppen 50 ezer hrivnya összeghatárig vállal kezességet a fizikai személyek betéteiért.

Időközben sokat finomodott az NBU múlt heti rendelete, amely megtiltja a lekötött betéteknek a futamidő lejárta előtti visszafizetését. A nemzeti bank magyarázata szerint, amennyiben a befektető dokumentumokkal tudja igazolni, hogy rendkívüli helyzetbe került, engedélyezhetik számára a betétösszeg felvételét. Ilyen helyzetnek számít például az esküvő, a temetés, a tandíj befizetése, a lakásvásárlás.

Miután az NBU-nak nem áll jogában kategorikusan megtiltani a bankoknak, hogy visszafizessék a lekötött betéteket, csupán javasolhatja ezt, az sem elképzelhetetlen, hogy lesznek bankok, amelyek nem ragaszkodnak majd szigorúan a felülről jött utasításhoz. Amennyiben azonban mégis tartják magukat az NBU rendeletéhez, ne feledjük, hogy bármelyik betétesnek jogában áll a bíróságon követelni pénze visszafizetését. Ebben az esetben a banknak fizetnie kell, legfeljebb annyit tehet, hogy érvényesíti mindazon büntetőintézkedéseket, amelyeket a betétlekötési szerződésben rögzítettek hasonló esetre. Arra is számítanunk kell azonban, hogy a bank várhatóan csak annyi pénzt fog kiutalni a lekötött betétünkből, amennyire az adott rendkívüli helyzetben szükségünk van, azaz nem a teljes lekötött összeget. Ha tehát például 2000 dollárra van szükségünk a tandíj befizetéséhez, hiába van 10 ezer dollár a számlánkon, előreláthatóan csak a szükséges kétezret fogjuk megkapni.

Mit tehetünk, ha mégsem szeretnénk bankbetéten elhelyezni a pénzünket? A lényeg, hogy ne őrizzük ott, a párnahuzatban. Elhelyezhetjük megtakarításainkat például egy banki széfben. Innen még a bank csődje esetén is gond nélkül kivehetjük az értékeinket. Igaz, ebben az esetben le kell mondanunk a kamatbevételekről, s azt se feledjük, hogy a legkisebb banki fiók bérlése is legalább havi 15-20 dollárba kerül.

Jók lehetnek az úgynevezett határozatlan futamidejű betétek is, amelyekről tetszés szerint vehetünk fel pénzt. Igaz, a bankok többsége kéri, hogy ilyen esetekben 1-2 nappal korábban figyelmeztesse őket az ügyfél. Azt se feledjük azonban, hogy az ilyen típusú betéteknél a kamatszint csupán 11-12 százalék, azaz lényegesen alacsonyabb, mint a fix lekötésű betétek esetében.

Jó megoldás lehet az is, ha külföldön nyitunk számlát. Tudnunk kell azonban, hogy a pénzügyi válság az egész világot érinti, abszolút biztonság tehát sehol sem létezik, ráadásul pluszkiadást jelentenek a pénz átutalásának és konvertálásának költségei.

Jó befektetési forma az aranyrudak vagy más nemesfémek vásárlása is. Ekkor azonban figyelembe kell vennünk, hogy az arany nem kamatozik, az árfolyamingadozásból származó haszon pedig általában csak hosszú távon érvényesíthető. Ráadásul eladásnál számolnunk kell az arany valódiságát igazoló vizsgálat kiadásaival is.

szcs