Tömegsír a Vereckei-hágó közelében

Lembergi régészek tömegsírra bukkantak a Vereckei-hágó közelében, amelyből állítólag 1939-ben kivégzett szicsgárdisták maradványai kerültek elő. A szicsgárdisták 1939 márciusában harcba bocsátkoztak a Kárpátaljára bevonuló magyar reguláris haderővel a Huszt melletti Vörös-mezőn. Vereségüket követően Romániába szöktek, de a román hatóságok visszaszolgáltatták őket a magyaroknak. Magyarország a lengyel állampolgárságú szicsgárdistákat a magyar-lengyel határon átadta a lengyel hatóságoknak, akik a határ közelében állítólag kivégezték őket. Arra, hogy ilyen átadásra a Vereckei-hágón is sor került, az ukrán történetírásnak semmilyen bizonyítéka nem volt, csak szemtanúk elbeszéléseire hivatkoztak idáig.

A mostani feltárás helyszínén forgatott az ungvári televízió forgatócsoportja. Kovács Géza főszerkesztőt kérdeztük arról, hogy mit látott-hallott az ásatások helyszínén: "Valóban elvezetett bennünket Volodimir Pipás, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrainisztikai Tanszékének tudományos munkatársa (a magyarellenességéről ismert Proszvita ukrán egyesülés megyei elnöke, a megyei tanács képviselője - a szerk.) egy sírhoz, amely a GPS tanúsága szerint másfél kilométerre található a magyar honfoglalási emlékműtől, Galícia és Kárpátalja határán. Az erdős területen dolgozó lembergi régészek feltártak egy körülbelül háromszor öt méteres sírt. Előttünk emeltek ki a sírból két emberi maradványt. Összesen - az ő megállapításuk szerint - tizenkét embert temettek el kaotikusan ebbe a tömegsírba. Feltettük azt a kérdést, hogy mi történt ezekkel az emberekkel? Kivégezték őket, de bizonyítékul szolgáló golyót egyelőre nem találtak - hangsúlyozták a régészek, sőt olyan átlőtt koponyát vagy csontdarabot sem találtak, ami golyónak a nyomát őrzi. De mint mondták - olyan rossz állapotban vannak a maradványok, hogy ezt gyakorlatilag lehetetlen bebizonyítani hetven év után. Szerintük azért nem találnak golyót, mert az ott kivégzett embereket géppisztolyból, közelről lőtték le, tehát a golyók átütötték az emberi testet. Találtak viszont csehszlovák érméket, katonai és civil gombokat, katonai és civil csizmát, ami szerintük azt támasztja alá, hogy valóban a félkatonai szervezetnek mondható Szics-gárda lövészeit temették el ott. Ugyanakkor nem volt derékszíj rajtuk, és a bakancsaikban nem volt fűző - ez a régészek szerint nem bomolhatott el, mert akkoriban bőrből voltak a fűzők. Ebből az ásatás vezetői arra következtetnek, hogy fűző és nadrágszíj nélkül terelték a foglyokat, hogy ne tudjanak elszaladni. Szerintük ezeket az embereket az akkori lengyel határon nagy valószínűséggel a lengyelek végezték ki.

Kérdésemre a Lemberg Megyei Tanács mellett működő, régészeti feltárásokra szakosodott "Dolja" nevű cég igazgatóhelyettese, Volodimir Harcsuk nem tudta megerősíteni azt, hogy a kivégzésekben magyarok is részt vettek volna, az sem bizonyítható, hogy ahhoz a magyar hatóságoknak köze volt. Az viszont szerinte tény, hogy a magyar katonák átadták a lengyeleknek azokat a lengyel állampolgárságú szicsgárdistákat, akiket elfogtak, illetve akiket a román hatóságok nekik átadtak. Állítólag a közelben további három hasonló sír van, amelyeket még nem tártak fel. Az időjárás nem engedi az ásatások folytatását, emiatt csak tavasszal dolgoznak majd tovább.

Tehát egyelőre egyetlen sírt tártak fel, amelyben 12 ember maradványait találták meg. Nem igazak az ukrán sajtóban napvilágot látott hírek, amelyek 18 feltárt tömegsírról szólnak. Illetve arról sem lehet beszélni, hogy a magyar emlékmű a szicsgárdisták csontjaira épült volna, hisz a tömegsír messze van, és nem is látható a sír közeléből a honfoglalási emlékmű" - mondta el a főszerkesztő.

Badó Zsolt

Fotó: Vass Tamás