Dörögnek a fegyverek Gázában
Legkevesebb 702 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben az izraeli hadműveletek kezdete óta, a sebesültek száma pedig mintegy háromezer-egyszáz. A halottak közel egyharmada gyermek, illetve tizenhat év alatti fiatal. Egyelőre semmi sem utal arra, mikor sikerülhet a világ közvéleményének tűzszünetre bírnia Izraelt, illetve a Gázai övezetet uraló Hamászt.
Az izraeli hadsereg tavaly december 27-én indított támadást az övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet ellen, miután a Gázai övezetből sorozatos rakétatámadások érték a határ menti zsidó településeket. A civil áldozatok aránya jelentősen emelkedett azóta, hogy a légitámadások után január 3-án a szárazföldi hadműveletek is megindultak. Az izraeli hadsereg benyomuló egységei több egymástól elszigetelt részre osztották a Gázai övezetet, s megkezdték az övezetet Egyiptommal összekötő titkos alagutak felszámolását is. Izrael számára központi kérdés, hogy megszűnjék a csempészet a Gázai övezet és Egyiptom határa alatt fúrt alagutakon át. Ezeken az alagutakon át érkezik az izraeli blokád alatt tartott övezetbe fegyver, élelmiszer és üzemanyag. Szakértők szerint a hadművelet másik nem hivatalos célja a Gázai övezetet uraló Hamász meggyengítése, a Palesztin Hatóság helyreállítása.
Az elmúlt napokban több ország is megpróbálta elérni, hogy a hadban álló feleket legalább a tűzszünetre rábírja a humanitárius katasztrófa elkerülése végett, Izrael azonban közölte, hogy nem fogadhat el olyan egyoldalú fegyvernyugvási feltételeket, amelyek a Hamászt semmire sem köteleznék.
A legtöbb sikerrel az az egyiptomi-francia javaslat kecsegtet, amely előirányozza az izraeli hadsereg és a Hamász között dúló harcok azonnali leállítását és a Hamász újrafelfegyverkezésének megakadályozását. Egyiptom csütörtökön Kairóban külön-külön tárgyalásokat kezdett Izrael, a Palesztin Hatóság és a Hamász képviselőivel a válság rendezéséről, illetve a tűzszünet lehetőségéről.
Eközben parázs viták helyszínévé vált az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-ben két dokumentumot köröztettek. Az egyik az azonnali tűzszünetet követelő határozati javaslat, amelyet Líbia terjesztett elő az arab országok nevében. A másik a Franciaország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok által kidolgozott BT-nyilatkozat, amely az új egyiptomi tűzszüneti terv támogatását célozza, s amely egyszerűen "egy azonnali és tartós tűzszünet" fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Az arab országok kezdetben a kötelező érvénnyel bíró határozat mielőbbi elfogadása mellett kardoskodtak, amit a javaslat Izrael-ellenességére hivatkozva az Egyesült Államok és más nyugati országok nem támogattak. Végül az arab országok, bár elégtelennek tartották a nem kötelező jellegű nyilatkozatot, bizonyos módosításokkal elfogadták azt. (Kárpátalja/MTI)
