Gazdasági válság és nacionalista kultúrpolitika

KMKSZ-közgyűlések

Az elmúlt hét végén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tizenhárom alapszervezetében tartottak közgyűlést.

Aknaszlatinán Kocserha János alpolgármester köszöntötte a tanácsháza nagytermét zsúfolásig megtöltő alapszervezeti tagokat, majd a Bolyai János Középiskola tanulói mutatták be az alkalomhoz illő műsorukat.

Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke beszámolt az elmúlt évben elvégzett munkáról, a szervezet sikeres rendezvényeiről és anyaországi kapcsolatairól, a vízumkiadást megkönnyítő dokumentumok kiadásának tapasztalatairól. Örömteli, hogy az alapszervezet tagsága növekszik: tavaly 47 új belépő volt. Sikerült 10 000 hrivnyát nyerniük egy pályázaton, mellyel a Bel Canto női kórust és a Nefelejcs Hagyományőrző tánccsoportot támogatták. A tervek közül a legfontosabb: a sztálini deportálások 65. évfordulóján egy emlékmenetet szerveznek Aknaszlatinától Szolyváig.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a Szövetség 20 évvel ezelőtti megalakulása kapcsán elmondta: "A KMKSZ alapszabálya egy jó keret. Attól függ a szervezet működése, hogy kik töltik ki ezt a keretet." Majd az oktatásról szólva leszögezte: az ukrán államhatalom egy erősen nacionalista kultúrpolitikát léptetett életbe. "De nemcsak az számít – mondta –, hogy mekkora a nyomás, hanem az is, hogy mekkora az ellenállás. Ebben a helyzetben nagyon fontos a KMKSZ-tagok példamutatása." A sóbánya jövőjéről, hasznosításának lehetőségeiről is beszélt Kovács Miklós és Tamás József volt polgármester.

Végezetül Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke elismerően szólt az aknaszlatinai alapszervezeti életről.

Tiszakeresztúrban Gerendely Béla alapszervezeti elnök számba vette az elsők között alakult alapszervezetük történetének legfontosabb eseményeit. Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, járási képviselő, a Szövetség megalakulásának körülményeit elevenítette fel. Végül a közgyűlés az alapszervezet megalakulásának huszadik évfordulóját méltató ünnepséggé alakult át.

Fertősalmáson az általános iskolában gyűlt össze a helyi KMKSZ-alapszervezet tagsága. Bíró Irma elnök beszámolójában az alapszervezet életéről beszélt, többek között a támogatási nyilatkozatokkal kapcsolatos tapasztalatokról. Járási Emma helybéli lakos a fertősalmási farsangi szokásokról szólt, végül a közgyűlés farsangi tombolasorsolással zárult.

Asztélyban Nagy Anikó alapszervezeti elnök, aki egyben a község polgármestere is, kiemelte beszámolójában a falu és az alapszervezet életében történt fontosabb eseményeket. Köszönetet mondott az aktív tagoknak, és megemlítette a nyertes pályázatokat is, közöttük azt, amelyből a KMKSZ közreműködésével díszes falutáblát kap a község.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy az asztélyi alapszervezet példás aktivitással és szervezettséggel dolgozik. Majd válaszolt a legfőbbképp a lakosság szociális védelmével és az oktatással kapcsolatos kérdésekre. Horkay Sámuel, a Beregszászi Középszintű Szervezet alelnöke az összefogás fontosságáról szólt, különösen az oktatást érintő kérdésekben.

Mezőkaszonyban a kultúrházban került sor a helyi alapszervezet közgyűlésére, melyen Szimcsera Szilvia elnök asszony számolt be a tagságnak a múlt év eredményeiről. Sin József értékelte a Szövetség 20 éves tevékenységét, kiemelve, hogy a KMKSZ sokat tett a kárpátaljai magyar közösség fejlődéséért. Fontosnak nevezte a magyar iskolarendszer fennmaradását, amit az oktatási miniszter 461. számú rendelete veszélyeztet.

Nagybégányban Kiss András alapszervezeti elnök értékelte az alapszervezet tevékenységét, vázolta a feladatokat. A közgyűlésen jelen volt Horkay Sámuel, aki többek között az idő előtti parlamenti választásokat érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg a KMKSZ nem folytat együttműködésről szóló tárgyalásokat egy ukrán politikai erővel sem.

A KMKSZ Beregrákosi Alapszervezete közgyűlésének a helyi magyar iskola adott otthont, s azt a tanulók farsangi mulatságával kötötték egybe. A gyűlésen részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, illetve Molnár Béla, a helyi magyar iskola igazgatója. Tóth Margit elnök asszony beszámolóját, illetve a vendégek felszólalását követően a helyi közösséget érintő kérdéseket vitatták meg.

Őrdarmán a középiskolában Mackó István, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke, az Ungvári Járási Tanács elnökhelyettese foglalta össze az elvégzett munkát és a jövőre tervezett feladatokat. Az Ukrajnát sújtó gazdasági válság ellenére arra biztatta a jelenlévőket, hogy a mostani nehéz helyzetben még inkább fogjanak össze, hisz az megkönnyítheti az előttünk álló időszak túlélését.

Pallóban Timkó Gyula alapszervezeti elnök tartott beszámolót, majd az ország válságos helyzetéről beszélt. A helyi problémák között felvetődött, hogy a településen nincs kultúrház, az egyetlen közösségi épület: az elemi iskola is teljes felújításra szorulna. Szóba került, hogy Pallóban nincs megoldva a szemétszállítás. A lakosság hozzáállását kellene először megváltoztatni ahhoz, hogy jobbra fordulhassanak a dolgok – hangsúlyozta az elnök.

A Minaji és Ketergényi Alapszervezet közös közgyűlést szervezett. Elsőként Rigó Izabella, a minaji alapszervezet elnöke számolt be az elmúlt évben zajlott munkáról és a rendezvényekről.

A ketergényi alapszervezet ezúttal új elnököt választott. Slinszky Katalin korábbi elnök örvendetes esemény miatt más településre költözött. Munkáját megköszönve a tagság egyhangúlag választotta elnökké az alapszervezet eddigi alelnökét, Kertész Viktóriát.

Dr. Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a KMKSZ elmúlt húsz évéről, az Ukrajnát sújtó gazdasági válság várható következményeiről és az oktatás problémáiról beszélt.

Gálocsban Molnár László alapszervezeti elnök beszámolója után Bocán Péter alelnök, a helyi vadásztársaság vezetője a két szervezet együttműködésének távlatait vázolta fel. Braun László, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének alelnöke, a megyei oktatási főosztály szakembere a kárpátaljai magyarság kitartásának fontosságáról beszélt, különösen ma, amikor az anyanyelvű oktatást komoly veszély fenyegeti. Külön kiemelte: a gálocsiaknak van mire büszkének lenni, hisz az összetartásnak köszönhetően 65 évvel ezelőtt ebből a magyar faluból senkit nem vittek el a sztálini haláltáborokba, s a gálocsi fiatalok az 1956-os forradalom idején is megmozdultak.

Császlócon több mint hatvanan jelentek meg a kultúrházban megtartott közgyűlésen. Roják Mária alapszervezeti elnök és tanácselnök beszámolójában számba vette azokat az ügyeket, amelyekkel a KMKSZ az elmúlt húsz év alatt foglalkozott. Beszélt a település megpezsdült művelődési életéről, a három korcsoportban működő műkedvelő együttesekről, a község lakossága mellett az egész járást megmozgató szórakoztató programokról. Dr. Soós Kálmán is hangsúlyozta: "Ha van megfelelő vezető egyéniség, aki felvállalja az ügyeket, és tud maga mellé toborozni embereket, akkor ha kis lépésekkel is, de el lehet érni fontos dolgokat. Ennek ékes példája a császlóci KMKSZ-elnök."

B. Zs. – B. J.