Szabad kezet kapnak a bankok
Az igazságügy szerint nem kell bírósági határozat
Az ukrán igazságügyi minisztérium teljes mértékben törvényesnek ismerte el a bankok jogát a fizetésképtelenné vált hitelesek jelzáloggal terhelt vagyonának bírósági eljárás nélküli elvételére.
Az igazságügyi tárca visszavonta azt a tavaly év végén közzétett hivatalos állásfoglalását, amely szerint a pénzintézetek csak bírósági határozat alapján vehetik el fizetésképtelenné vált adósaiktól a zálogtárgyat. A minisztérium a jelzáloghitelről szóló törvény január 14-én elfogadott - a pénzügyi világválság lakásépítkezésre kifejtett negatív hatásának semlegesítését célzó - módosítására hivatkozva a jogi következményeket tekintve egyenlő szerződő feleknek ismerte el a bankot és jelzálogadós ügyfelét - írta a kijevi Kommerszant-Ukraina üzleti napilap.
Az újság szerint a különböző bankok többféle megfontolásból kezdeményezhetik a zálogtárgy elvételét, de a fő ok a hiteltörlesztés huzamos idejű elmulasztása. Tarasz Kiricsenko, az Ukrszibbank elnökhelyettese a lapnak elmondta, hogy ha a kölcsönt felvevő nem tudja vagy nem akarja törleszteni a hitelt, akkor a bank mindent megtesz a zálogvagyon elvétele érdekében.
A bankok általában a törlesztés 90-120 napos elmulasztása után kezdeményezik a zálogtárgy elvételére irányuló eljárást. Alekszej Rudnyev, az OTP ukrán leánybankjának termékfejlesztési osztályvezetője a lapnak kifejtette, hogy amennyiben az ügyfél nem fizette be idejében a törlesztőrészletet, akkor a pénzintézet egy hét elteltével telefonon figyelmezteti. Ha továbbra sem fizet, akkor meghívják a bankba, és felajánlják neki az adósság szerkezetének átalakítását, ami a befizetendő havi részletek összegének csökkentését jelenti - tette hozzá a szakember, aki szerint a bank csak akkor kezdi meg a zálogvagyon elvételét célzó eljárást, ha a hiteladós ezt követően sem akar vagy tud törleszteni.
A kilencven napot meghaladó törlesztéselmaradás esetén a bank a közjegyzőhöz fordulhat, aki bejegyzéssel látja el a hitelszerződést, ismerteti a folyamatot a Szegodnya című kijevi napilap. Az ilyen bejegyzéssel ellátott szerződés szabályos végrehajtási okmánnyá válik, ugyanolyanná, akár a bírósági határozat. A szerződést ezután továbbíthatják a végrehajtási szolgálathoz, a végrehajtók pedig megjelenhetnek a nem fizető adósoknál, hogy kilakoltassák azokat.
A megkérdezett bankok általában nem válaszoltak az arra vonatkozó újságírói kérdésekre, hogy ezután gyakrabban folyamodnak-e fizetésképtelen ügyfeleik zálogvagyonának elvételéhez. A Szegodnya által megkérdezett banki szakemberek szerint a pénzintézetek továbbra is csak végső esetben folyamodnának ehhez az eszközhöz kintlevőségeik behajtása érdekében, mivel az ingatlanokat ma szinte lehetetlen gyorsan és jó áron értékesíteni. Ráadásul, teszik hozzá, a zálogtárgy bírósági eljárást mellőző elvétele esetén az adós bírósági úton megtámadhatja a bank döntését, a vonatkozó ukrajnai jogszabályok pedig nem egyértelműek, a bírák általában a lakosság számára kedvező határozatokat hoznak, különösen a gyermekes családok esetében - írta a kijevi lap. (Kárpátalja/MTI/kommersant.ua/segodnya.ua)
