Zászlaja lett Kárpátaljának

Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács

2009. március 6., 09:00 , 425. szám

Sokadszori nekifutásra sikerült elfogadniuk a képviselőknek Kárpátalja zászlaját, amivel egy több éve húzódó kényes ügy végére került pont; igaz, némileg furcsán.

Napirend előtti felszólalásában Mihajlo Kicskovszkij tanácselnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a megyei tanács elnöksége előző napi ülésén támogatásáról biztosította az önkormányzat hat frakciójának felhívását, melyben kérték, tűzzék napirendre Kárpátalja megye zászlajának kérdését. A megyei önkormányzat számos alkalommal napirendjére tűzte már a zászlókérdést Ukrajna függetlenségének mintegy két évtizedes története során, döntés azonban máig nem született. Legutóbb 2007 decemberében napolta el a testület a döntéshozatalt, vélhetően azért, hogy ne kelljen állást foglalnia ebben a "ruszinkérdés" miatt politikailag oly kényes ügyben.

Mikola Vehes, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, az illetékes szakbizottság helyettes elnöke most azzal indokolta a zászlóügy ismételt napirendre tűzését, hogy azt Kárpát-Ukrajna 70. évfordulója teszi különösen aktuálissá. Ezek után nem volt kétséges, hogy az elfogadásra ajánlott két tervezet - a kék-sárga ukrán nemzeti és a kék-fehér-piros ruszin - közül a képviselők melyiket szavazzák meg: a név szerinti szavazáson a 91 tagú önkormányzatnak 80 képviselője vett részt, s közülük 74-en a kék-sárga lobogóra szavaztak, melynek bal felső sarkában helyezkedik el Kárpátalja medvés címere.

A szavazás eredményéből következően ezúttal több olyan képviselő is az "ukrán" változat elfogadása mellett voksolt, aki korábban a ruszin variánst támogatta. Folyosói pletykák szerint azért kellett felsorakozniuk az ukrán változat mellett, hogy elvegyék a ruszinság állítólagos szeparatizmusával kapcsolatos vádak élét.

A szavazás után viszont szemmel láthatóan ismét feléledt a ruszin tábor. Mint emlékezetes, a megyei tanács a közelmúltban csekély anyagi támogatást szavazott meg egy ruszin sajtótermék számára. E döntés ellen azonban óvást nyújtott be a megyei ügyészség. A megyei tanácsnak ezért most szavaznia kellett arról, hogy helyt ad-e az óvásnak. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják azt.

Némileg furcsa volt a zászlóügyben tartott szavazás sajtóbeli utóélete is. Jevhen Zsupan megyei tanácsi képviselő, a Ruszin Néptanács elnöke az "igazi", azaz a zöld Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva többek között ezeket mondta: "A magyarok közül az UMDSZ frakciója tartózkodott a véleménynyilvánítástól. A KMKSZ képviselőiben viszont csalódtam: Kovács Miklós is igennel szavazott". Érdeklődésünkre ugyanakkor a KMKSZ elnöke úgy vélte, hogy a ruszin vezető minden bizonnyal tévedett, hiszen ő részt sem vett a szavazásban. Kovács ugyanakkor emlékeztetett, hogy Medvigy István, az UMDSZ képviselője igennel szavazott zászlóügyben.

A tanács egyébként elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott ezen a napon. A képviselők mindenekelőtt pontosították a tavalyi évi költégvetés sarokszámait, majd elfogadták a büdzsé teljesítéséről szóló jelentést.

Beigazolódtak azok az előrejelzések, miszerint a január 14-én kapkodva elfogadott 2009-es megyei költégvetés nem lesz hosszú életű, amennyiben a tanács alig másfél hónappal a megszavazása után máris kénytelen volt módosítani azt. Igaz, a most eszközölt változtatások alapvetően nem befolyásolják a sarokszámokat.

Az elmúlt hónapokban-években mind gyakrabban fordul felhívásokkal a megyei tanács az állam- és a kormányfőhöz, a parlamenthez és a szakminisztériumokhoz, megoldást sürgetve a régió azon problémáira, melyek önerőből nem orvosolhatók. Ezúttal egy egész tucatnyi felhívást indítottak útnak a képviselők, többek között a gazdasági válsággal, az ideiglenesen felszabaduló költségvetési pénzek felhasználásával, a kárpátaljai baleseti mentőosztag átalakításával, az erdőgazdálkodással kapcsolatban. Ez utóbbi kapcsán kisebb vita bontakozott ki a teremben arról, fizessenek-e forgalmi adót az erdészek vagy sem. Ivan Baloga felszólította képviselőtársait, hogy ne Kijev álláspontját támogassák ez ügyben, hanem kárpátaljai választóikét.

Azt egyébként maga az ülést vezető Kicskovszkij tanácselnök is kénytelen volt elismerni, hogy a fővárosba küldött hasonló felhívásoknak általában vajmi kevés foganatja van, így ezúttal sincs okunk arra, hogy Kijevből várjuk a megoldást gondjainkra.

szcs