Bocsánatkérést vár Magyarországtól a kárpátaljai ukrán nacionalista jobboldal

A kárpátaljai ukrán értelmiségnek elsősorban a magyarokkal és a ruszinokkal van gondja - legalábbis ez a benyomás alakulhatott ki azokban, akik nyomon követték a kárpátaljai ukrán értelmiség március 9-én Ungváron megtartott kongresszusán elhangzottakat, illetve olvasták a tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot.

A hivatalosan Kárpát-Ukrajna kikiáltása 70., és Tarasz Sevcsenko születése 195. évfordulójának szentelt rendezvényen megjelentek a Proszvita megyei szervezetének, valamint hét jobboldali és szélsőjobboldali párt, az NRU, az UNP, a Mi Ukrajnánk, az URP Szobor, a KUN, a Szvoboda és a Batykivscsina regionális szervezeteinek képviselői. A beszámolók szerint néhány értelmiségi mellett nagy számban vettek részt az eseményen a megyei, járási és települési önkormányzatok jobboldali képviselői, köztük négy járás tanácselnöke is ott volt a teremben. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a jobboldal összefogására irányuló, jól előkészített rendezvényről volt szó.

A kongresszuson elhangzott több mint egy tucatnyi felszólalásban elsősorban a jelenlegi "narancsos" hatalom ostorozásán volt a hangsúly, amely állítólag elnyomja a megye nemzeti érzületű erőit, illetve a szónokok igyekeztek megalapozni a jobboldali erők összefogásának szükségességét Kárpátalján. A felszólalók megeresztettek néhány kevéssé barátságos utalást a kisebbségek irányában is. Így például a magyarellenes kirohanásairól ismert Volodimir Pipas megyei tanácsi képviselő kijelentette, hogy az ukrán értelmiségnek közösen kell fellépnie a regionális szeparatizmus újabb kísérlete ellen - írja az ungváron megjelenő Tribuna című lap.

A résztvevők, akiknek a felhatalmazásáról ugyan semmit sem lehet tudni, a tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el, mely mindenekelőtt kimondja az Ukrán Nemzeti Egyesülés (UNO) létrehozását, amely szándékuk szerint a "nemzeti-hazafias irányultságú" megyei párt- és társadalmi szervezetek állandó koordinációs szerve lenne. Az UNO-ba mindjárt az ülésen 26 megyei párt- és társadalmi szervezet jelezte a belépését.

A majd háromoldalas nyilatkozat feltűnően tekintélyes hányada foglalkozik a kárpátaljai magyarságot és a ruszinságot is érintő kérdésekkel. A dokumentum szerzői többek között leszögezik: "Elítéljük a megyei hatalom kokettálását a mesterségesen létrehozott és támogatott politikai ruszinizmussal, amely egy egész sor Ukrajnára gyakorolt barátságtalan külföldi befolyás eredménye."

A továbbiakban a kongresszus résztvevői követelik, hogy "teremtsenek rendet" a megye területén a különféle szimbólumok és jelképek használata terén. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy ugyanez vonatkozik a szovjet totalitarista múlt jelképei mellett "a kárpátaljai ukránok koloniális múltjának minden más szimbólumára is". "Elismerjük a megye minden nemzetiségének a jogát saját nemzeti szimbólumainak használatára, de kategorikusan ellenezzük más országok állami szimbólumaival való felcserélésüket. A megyei hatalomhoz fordulunk az idegen országok szimbólumainak azonnali eltávolítását követelve megyénkben" - áll a nyilatkozatban.

A dokumentum részletesen foglalkozik a Kárpát-Ukrajna hőseinek állítandó emlékhelyek kialakításával - egyebek mellett emléktáblák felállítását kezdeményezve Avgusztin Volosinnak Budapesten és Prágában -, majd a következő javaslatot fogalmazza meg: "Javasoljuk Ukrajna Külügyminisztériumának, javasolja a Magyar Köztársaság kormányának, hogy kérjen bocsánatot Kárpátalja ukránjaitól az egyik előző magyar kormány intervenciójáért Kárpát-Ukrajna ellen 1939-ben."

pszv