Itt a legkevesebb a továbbtanulni vágyó
Aggasztó a helyzet a Beregszászi járásban
Az előzetes adatok szerint az emelt szintű érettségire, az úgynevezett külső független értékelésre Kárpátalján idén 8049 végzős középiskolás jelentkezett, valamint 2721-en a korábbi években érettségizettek, illetve a szakiskolák és az I-II. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmények végzősei közül. A legkevesebben a Beregszászi járásban szeretnének továbbtanulni.
Idén összesen 10840-en jelentkeztek a tesztelésen való részvételre. Ezzel az emelt szintű érettségire jelentkezők száma egy százalékkal a tavalyi 63,2 százalékról 64,2 százalékra nőtt a megyében. A kötelező ukrán nyelv és irodalom teszt mellett 4788 diák választotta a matematikát, 4712 az Ukrajna történetét, 2519 a biológiát, 1012 a fizikát, 1755 a földrajzot, 1298 az angol nyelvet, 61 a franciát, 206 a németet.
Érdeklődésünkre a megyei állami közigazgatási hivatal oktatási és tudományos főosztályán elmondták, a Beregszászi a megye egyetlen járása, ahol az emelt szintű érettségire jelentkezők száma - csupán 38,5 százalék - nem érte el a diákok számának legalább ötven százalékát. Figyelemre méltó, hogy a magyarok által ugyancsak jelentős számban lakott Ungvári járásban a diákok 64,4 százaléka, míg a Nagyszőlősiben alig 58,5 százaléka jelentkezett a tesztelésre. A legtöbben Ungváron (95,2%) és Munkácson (94,2%) vesznek részt a tesztelésen - közölte minapi sajtótájékoztatóján Mihajlo Motilcsak, az oktatási és tudományos főosztály vezetője, aki érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni a kiugróan rossz beregszászi járási adatot.
Lengyel László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal oktatási és tudományos osztályának vezetője mindenekelőtt pontosítja a megyei statisztikát, s azt állítja, hogy a járásban az érettségizők 48 százaléka jelentkezett emelt szintű érettségire, bár ez még így is a legrosszabb kárpátaljai mutató marad. Az okokat illetően elmondta: a jelenségben szerepet játszhat, hogy az érettségizők egy jelentős hányada Magyarországon kívánja folytatni tanulmányait, azaz nincs szüksége az emelt szintű érettségire. Az osztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki lakosságnál jellemzően alacsonyabb a továbbtanulási kedv, mint a városokban. Szavait alátámasztani látszik, hogy információink szerint Beregszász városában a továbbtanulni vágyók száma 60 százalék körül mozog.
Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint nem ludas-e az emelt szintű érettségire jelentkezők rendkívül alacsony számában az a körülmény, hogy a diákoknak nem áll módjukban jól megtanulni az ukrán nyelvet, Lengyel László elismerte, hogy kétségtelenül ez is szerepet játszik a jelenségben. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez nem a járási oktatási hatóság felelőssége, hiszen, mint emlékeztetett, a járásban a felsőoktatási intézményekbe felvételizők aránya a kötelező ukrán teszt bevezetése előtt sem haladta meg az ötven százalékot.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási kérdésekért felelős bizottságának elnöke szerint érvényesülni látszik az a központi törekvés, amely a kisebbségeknek a felsőoktatásból való kiszorítására irányul. "Az egyenjogú megmérettetést lehetővé tevő feltételek hiányában a kárpátaljai magyar fiatalok nem mernek jelentkezni az emelt szintű érettségire, azaz elindulnak Magyarország irányában - fogalmazott a szakember. - Kijevi hatalmi erővel megkezdődött a kárpátaljai magyarság kiszorítása a felsőoktatásból, ami arra készteti a lakosság zömét, hogy a vidék elhagyásának irányába mozduljon el." Középtávon mindez a kárpátaljai magyar oktatási rendszer leépítését eredményezi - tette hozzá Orosz Ildikó.
hk
