Konferencia az anyanyelvről

Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században címmel rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát múlt pénteken Beregszászban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán március utolsó napjaiban hagyományosan megrendezésre kerülő Rákóczi Napok keretében ezúttal is rangos tudományos fórumra került sor.

Nyelv, azonosságtudat és anyanyelvi nevelés szoros kapcsolata különösen élesen vetődik fel a XXI. századi globalizálódó világban. A nagy világnyelvek szorításában egyre több kis nemzeti nyelv kerül veszélybe, a nemzeti államnyelvek pedig gyakran a kisebbségi nyelvek jövőjét veszélyeztetik, vallják a szervezők. A Rákóczi-főiskolán megtartott tanácskozás előadói és hallgatói azt vizsgálták, hogyan jelennek meg az anyanyelv változatai az anyanyelvi nevelésben, miként alakítja, illetve formálja az iskola a tanulók nemzeti és kulturális identitását, és mi módon befolyásolja ezzel a beszélők nyelvi azonosságtudatát. Az elhangzott előadások révén arra keresték a választ, hogy miként nézhet szembe az iskolai anyanyelvi nevelés a XXI. századi kihívásokkal; mi módon alapozható meg az anyanyelvi tudásanyag az iskolában, amely biztos alapja lehet a nemzeti és kulturális identitásnak; mi módon kap szerepet a nyelv a nemzeti, a regionális és a lokális közösségi identitásban stb.

Két szekcióban negyvenhárom előadó harminckilenc előadása hangzott el e tárgykörben a nap folyamán. "Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy szlovákiai, vajdasági és magyarországi vendégei is voltak konferenciánknak, ugyanakkor az előadók egyharmada egykori tanítványaink közül került ki, akik ma már főiskolánk előadói vagy doktoranduszok" - mondta el lapunknak dr. Csernicskó István rektorhelyettes, a konferencia lelkes szervezőinek egyike.

Amikor egy évvel ezelőtt a konferencia témájául az anyanyelvet választottuk a nyelv évében, nem gondoltunk arra, hogy a rendezvénynek további aktualitást ad az emelt szintű érettségi bevezetése, illetve a 461. számú oktatási miniszteri rendelet - jelezte megnyitó beszédében dr. Soós Kálmán, a főiskola rektora. Végzetesen megrendült-e a magyar nyelv presztízse itt, Kárpátalján? Vajon a kárpátaljai szülők ezeknek a rendeleteknek a hatására íratják ukrán tannyelvű osztályokba gyermekeiket vagy súlyos zavarok mutathatók ki identitástudatunkban? - többek között erre keressük a választ, jelezte Soós Kálmán. "A konferencia valójában rólunk, fennmaradásunkról szól, hiszen tudjuk, hogy nyelv nélkül nincs nemzet, anyanyelv nélkül nincs nemzeti kultúra. A kárpátaljai magyarság számára rendkívül fontos, hogy tisztán lássunk ezekben a kérdésekben, mert csak a tisztán látó nép, közösség tudja leküzdeni a rátelepedő bajokat" - hangsúlyozta a szónok.

Bevezető előadásában dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét vázolva sorra vette a teendőket is. Mint rámutatott, elsősorban az anyaország presztízsét kellene emelni, hiszen Magyarország hatalmi helyzete segítheti a magyar nyelv helyzetét Ukrajnában. Ez elsősorban azt jelentené, hogy vissza kell állítani a magyar nyelv törvények garantálta alkalmazását, mutatott rá, s a jogokat jobban, hatékonyabban, szélesebb körben kellene alkalmazni. Orosz Ildikó úgy vélte továbbá, meg kellene teremteni a valódi emelt szintű érettségit, ahol mindenki azon a nyelven érettségizhetne, amelyiken tanult. Fontos lenne a felsőoktatás stabilitása is, jelezte, ne legyünk kitéve az állandó bizonytalansági tényezőknek: a finanszírozási, jogi bizonytalanságnak. Új alapokra kellene helyezni a szakember szerint a Magyarország és Ukrajna közötti egyezményeket is, például a diplomák, tudományos fokozatok kölcsönös elismerése terén. "Nekünk, kárpátaljai magyaroknak is lenne feladatunk: a kárpátaljai magyar politikum felelőssége, hogy azokon a településeken, közigazgatási egységekben, ahol még többségben vagyunk, teret biztosítsunk a magyar nyelvnek, hogy az ne csak a nyári konyhák nyelve legyen, hanem a hivataloké, a közéleté is."

A konferencia megrendezését az EuroClip-EuroKapocs Közlapítvány és a Szülőföld Alap támogatta.

hk