Közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése
Magyar-magyar konzultáció
Közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése a határon túli magyarság számára - derült ki a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti múlt csütörtöki megbeszélésen.
Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye. Ezzel kapcsolatban Csáky Pál elmondta, hogy a törvénytervezet második olvasatban várhatóan június végén kerül a pozsonyi törvényhozás elé. Az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia "megsérti az ígért status quo megtartását" és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés - hívta fel a figyelmet. Csáky kérdésre válaszolva "gyerekesnek, nevetségesnek" nevezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Szlovákia területi egysége elleni támadásként értékelte, hogy Orbán Viktornak a minap Esztergomban az MKP és a Fidesz közös európai parlamenti kampányeseményén a Kárpát-medence kifejezést használta.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy "semmi sem valósult meg a közös vállalásokból", amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Egy évvel a szerbiai választások és a kormányalakítás után ezért "végig kell gondolnunk, hogy mit teszünk" - mondta Pásztor István, majd hozzátette, hogy "a négy parlamenti képviselőnk nélkül nincs többség", a szerb kormány kisebbségbe kerülése pedig "instabil belpolitikai helyzetet eredményezne" Szerbiában.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, hogy a Bajnai Gordon miniszterelnök részvételével megtartott konzultáción arra hívta fel a figyelmet, hogy "magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában", ahol "egyfajta etnikai tisztogatás zajlik". Számos magyar szakembert távolítottak el a közhivatalokból. Ez feszültséget keltett a magyarok által is lakott régiókban, és "a feszültség tovább nőhet". Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány "egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar-román viszony ne romoljon".
Kovács Miklós jelezte, a kárpátaljai magyarság szempontjából továbbra is a magyar oktatási rendszer megőrzése a legfontosabb kérdés. Mint a KMKSZ elnöke lapunknak elmondta, a magyar kormányzat értetlenül áll a sovén irányt vett ukrán oktatáspolitika előtt. "Magyarország hiába igyekszik jelezni aggodalmát és tárgyalási készségét, az ukrán fél szemmel láthatóan nem kommunikációs félreértés miatt nem reagál adekvát módon ezekre a kezdeményezésekre, hanem azért, mert eldöntötte, hogy kiiktatja a kisebbségi oktatási rendszert" - közölte a KMKSZ elnöke. Kovács Miklós ugyanakkor rámutatott: a magyar kormányzatnak és a kárpátaljai magyar érdekvédelemnek ennek ellenére el kell követnie mindent a probléma mielőbbi megoldása érdekében.
A magyar-magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta: "a határon túli magyarságon nem akarjuk a válság szükségszerű nehézségeit behozni", a magyar miniszterelnök számára fontos, hogy ne csökkenjen a kormány által meghatározott támogatás összege. Gémesi Ferenc elmondta még, hogy a csütörtöki konzultációhoz hasonló együttes és kétoldalú megbeszéléseket az év második felében is terveznek. A sajtótájékoztató résztvevői egyetértően fogalmazták meg azt, hogy közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése. (Kárpátalja/MTI)
