Nyári teendők a szőlőben

2009. június 26., 10:00 , 441. szám

A szőlőültetvények gondozásával kapcsolatos aktuális teendőkről Jakab Sándor beregszászi szőlészt-borászt kérdeztük.

- Maradt-e még tennivalójuk a gazdáknak a néhány héttel ezelőtti viharok következményeinek elhárítása terén?

- Aki a minapi jégverés után még nem végezte el az ilyenkor szinte kötelező növényvédelmi munkálatokat, az feltétlenül pótolja az elmaradását. Különösen ott fontos ez, ahol a fürtökön is látszik a jég okozta kártétel, a sérült részek ugyanis fokozottan érzékenyek a betegségekre.

Ezen túlmenően is felhívnám a szőlészek figyelmét a rendszeres növényvédelmi munkálatok fontosságára. Feltétlenül permeteznünk kell a megfelelő időközökben, elsősorban a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. Mindenekelőtt a hagyományos kontakt szereket javasolnám a gazdáknak, amelyeket nagyobb időközönként a felszívódó, szisztemikus hatású szerekkel váltogatva alkalmazzunk. A réz-kén lé egy régebbi kontakt szer, ám hatásos. Akinek maradt a régi időkből kénje, valamint rézgálica és mesze, ezeket vegyítve, a virágzás után 0,3 százalékos oldattal permetezheti a szőlőjét. Használhatunk 1 százalékos bordói lét is.

- Milyen gyakorisággal és meddig permetezzünk?

- A permet kijuttatásának gyakorisága függ az alkalmazott szerektől és az időjárástól is. Állandóan figyelnünk kell az időjárást, hiszen ha párás, meleg az idő, nagyobb a valószínűsége a gombabetegségek kialakulásának. Ehhez néha nincs is szükség esőre, a köd, a harmat is elegendő a gombásodás megindulásához. Ilyenkor feltétlenül permetezni kell. Vannak olyan évjáratok, amikor az európai fajtáknál 4-5 permetezés is elégséges, a mostanihoz hasonlóan szélsőséges időjárású években viszont 7-8 permetezésre is szükség lehet. Arra is nagyon oda kell figyelni, hogy melyik betegség üti fel a fejét, hogy még idejében közbeléphessünk a permetezéssel. A lisztharmatot például szinte csak megelőzni tudjuk. Amikor a betegség már beindult, igen nehéz megállítani, legfeljebb lassítani tudjuk a terjedését. Vannak olyan vadon termő növények, amelyek nagyon érzékenyek a lisztharmatra. Nálam például nő a kapu mellett egy vadrózsatő, amelyet hiába vágok ki, minden évben újra és újra kihajt, de egyfajta indikátorként működik, amennyiben már akkor jelzi, hogy kialakulóban van a lisztharmat, amikor a szőlőben annak még semmi jele. Ilyenkor megelőzésképpen is mindig permetezni kell.

Az egyszerű kontakt szerekkel való permetezést 7-10, maximum 14 nap után meg kell ismételni. A felszívódó, azaz szisztemikus szerek némelyike esetében akár három hét is eltelhet két permetezés között. Permetezni egészen addig szükséges, ameddig fennáll a veszélye a betegségek kialakulásának. Viszont szüret előtt legalább egy hónappal, de inkább 5-6 héttel le kell állni azoknak a szereknek a használatával, amelyek akadályozhatják a must erjedését.

- Itt az ideje a zöldmunkáknak is. Mire figyeljünk?

- Túl vagyunk a szőlő virágzásán, visszavághatjuk a tőkék hajtásait, hogy a növény ne a felesleges indák növesztésére pazarolja energiáit. Vannak fajták, amelyek hajlamosabbak a kacsok növesztésére, ezeknél mindenképpen végezzük el a csonkázást. A kiadós esők után egyébként szinte minden fajta hajlamosabbá válik a hónaljhajtások növesztésére, amelyeket lehetőség szerint ugyancsak el kell távolítani.

A csemegefajtáknál el kell végezni a fürtválogatást, fürtritkítást. A jó állapotban lévő szőlőültetvényben a tőkék általában sok hajtást nevelnek és sok a fürtképződmény is. Ha azonban a csemegeszőlőnél sok a fürt a tőkén, akkor általában kicsik, satnyák maradnak, nem érnek be jól, ami hátrányt jelent. A ritkítás eredményeként egy, maximum két fürtöt hagyjunk minden hajtáson, különösen a nagyfürtű fajtáknál. Ne sajnáljunk megválni a felesleges fürtöktől, mert a későbbiekben a szép nagy fürtök és szemek által a szőlő minőségben és mennyiségben is kárpótol bennünket.

- Mikor érdemes a tőkék levélállományának ritkításával próbálkozni?

- Ahol olyan a tőkék kialakítása, hogy sok hajtást eresztettek, érdemes egy-egy levelet lecsippenteni, hogy levegősebb, szellősebb legyen az állomány, s ezáltal csökkenjen a fertőző gombabetegségek kialakulásának, elterjedésének valószínűsége.

- Mi történjen a sorközökkel?

- A gyomnövényeket feltétlenül irtani kell, hiszen a sűrű aljnövényzet fokozza annak veszélyét, hogy bepárásodnak a szőlőtőkék. Egyébként a sorközök kapálásával vagy szántásával, tárcsázásával egyúttal lazítjuk a talajt, miáltal elősegítjük, hogy a szőlő gyökérzete könnyebben felvegye a vizet, s a föld is levegőzik.

pszv