Az abortusz utáni szindróma

Sokkal gyakoribb, mint gondolják

2009. augusztus 7., 10:00 , 447. szám

Az abortuszról sok téveszme kering a köztudatban. Számos valótlanságot terjesztenek az abortuszipar anyagilag érdekelt munkásai is, különösen Nyugaton. Az egyik legnagyobb hazugság közülük az az állítás, hogy "az abortusz megoldja a nő problémáját". Pedig a problémák csak akkor kezdődtek igazán – állítja sok-sok nő, aki rengeteget szenvedett rossz döntése következményeitől.

"Kényszerítve éreztem magam, nem láttam más kiutat – de bárcsak ne tettem volna" – hangzik el számtalanszor azokon a segítő találkozásokon, ahol az abortuszon átesett, és annak testi-lelki következményeit éveken, évtizedeken át szenvedő nőkön próbálnak meg segíteni. Sajnos ilyen segítő központok egyelőre csak nyugaton léteznek, de reméljük, hogy minél hamarabb létrejöhet hasonló intézmény Kárpátalján is.

Mára már a pszichológusok nevet is adtak ennek a sokszor nagyon összetett, változatos formákat öltő tünetcsoportnak: Abortusz Utáni Szindrómának nevezik. (Post Abortion Syndrome, röviden PAS.) A betegséget a poszt-traumás stressz kategóriájába sorolják. A legújabb, és eddigi legkiterjedtebb amerikai felmérések szerint az abortusz után a nők 65 %-a szenved ebben a tünetcsoportban részben vagy egészben. Nagyon sokan nem is tudják, mi a bajuk, információ híján a felmerülő problémáikat nem is kötik az abortuszukhoz, sokszor évek, de van, hogy évtizedek telnek el, mire rájönnek, mi is áll a tüneteik hátterében.

Ha már a statisztikáknál tartunk: a megkérdezettek (akiknek 72%-a egyáltalán nem volt vallásos!) 85%-a mondta azt, hogy meglepte őket, hogy milyen intenzív érzelmekkel reagáltak az abortuszukra. Ezek között az érzelmek között többek között felsorolták a bűntudatot, a haragot, a depressziót, a gyász érzését, a megnövekedett alkoholfogyasztást, a sírást, a beszélgetésre való képtelenséget, öngyilkossági gondolatokat (ennek rizikója tizenéveseknél 6-szoros abortusz után), és hogy a gyerekek jelenlétét nehezen viselik, valamint értéktelennek érzik magukat. 60%-uk így nyilatkozott: "Valami aznap meghalt bennem."

Felsorolásszerűen a tünetek (ezeket egyenként természetesen más tényezők is kiválthatják):

– Veszteség, gyász érzése. Érzi, hogy elveszített valakit, de nem láthatja, nem érintheti a testet, nem gyászolhatja meg nyilvánosan. Ez a feldolgozatlan gyász a bűntudattal és szégyenérzettel együtt nem múló szomorúsághoz, depresszióhoz vezethet.

– Félelem, szorongás.

– Blokkolt érzelmek. – Mivel nem tud szembenézni tettével és fájdalmával, sok nő inkább blokkolja érzelmeit és fásultan él tovább. "Mintha nem is én cselekednék, kívülről látom az életem."

– Elidegenedés a családtól, a barátoktól. "Engem úgysem lehet már szeretni azok után, amit tettem." Sokszor megjelenik a harag, bosszúvágy is azok felé, akik nyomást gyakoroltak rá, hogy vetesse el a gyerekét.

– Csökkent önértékelés – "Értéktelen vagyok, rossz vagyok..."

– Üresség, bénultság – "Üresnek érzem magam legbelül, mintha a testem csak egy kagylóhéj lenne. Mintha egy részem hiányozna."

– Elhagyatottság, egyedüllét.

– Rémálmok – például azt álmodja újra és újra, hogy egy kisbaba sír, de sehol sem találja, vagy hogy nem éri el.

– Alvási gondok.

– Koncentrációs nehézségek

– Piszkosság érzése, időnként takarítási mánia.

– Az abortusz villanásszerű újraátélése. Valami inger – egy hang (pl. porszívó, ami a szívógép hangjára emlékeztet), egy szag – kiváltja a hirtelen visszaemlékezést.

– A többi gyerekhez való kötődés károsodása – nem bír a szemükbe nézni, fél, hogy történik velük valami, ezért túlfélti, nem hagyja felnőni őket – vagy ellenkezőleg, fokozottan agresszív velük, mert például a megszületett gyerekkel mindig több gond van, mint az idealizált meg nem születettel.

– Évfordulós problémák. Sok nő tapasztalja, hogy minden évben akkor lesz depressziós vagy beteg, amikor az abortált baba megszületett volna, vagy az abortusz évfordulóján. Gyakoriak az ilyenkor történő balesetek is.

– A gyerek nő a képzeletében. "Éppen ekkora lenne, mint az a kisfiú."

– Haláltudat. Idézek néhány nő beszámolójából:

"Végül, csak félig éltem túl a műtétet. A másik felem meghalt a kisbabával."

"Nem akartam elmenni, de túl fáradt voltam ahhoz, hogy harcoljak, túl fáradt ahhoz, hogy gondolkodjak. Egyszerűen megállítottam az érzéseimet. Igazából nem én magam voltam az, aki aznap elment a kórházba, valaki más volt az. Azóta nem találom, hol is lehet az igazi én. Azt hiszem, aznap meghalt."

A tünetek néha közvetlenül az abortusz után jelentkeznek, főleg fiatal lányoknál. De a tanácsadók szerint ennél jóval gyakoribb, hogy egy nő csak 5-12 évvel vagy még később jut el odáig, hogy segítséget kérjen. Általában valamilyen kiváltó esemény hozza felszínre az elfojtott problémát – stresszes időszakok, gyerekszülés, családtag betegsége vagy halála.

Sajnos, nálunk kevés az esélyük, hogy jó szakmai segítséget kapjanak, és nem is szívesen kérnek segítséget. Pedig van mód a gyógyulásra, például a mellékelt felhívásban hirdetett lelkigyakorlat keretében. Ugyanakkor egy lelkigondozó megfelelő támogatása, az Istennel való kapcsolat helyreállítása gyógyító hatású lehet, és helyreállíthatja a szenvedő nő sérült önképét, életkedvét. A gyermektől való bocsánatkérés, a gyász átélése, a kisbaba megsiratása teheti teljessé a gyógyulást, ami azonban nem azonos a felejtéssel. Az emlék olyanná válik, mint egy behegedt seb: mindennap látjuk, de már nem fáj.

Popovicsné Palojtay Márta

"Ne félj, én sem ítéllek el!"

Kiút az abortusz okozta fájdalomból

Világszerte rengeteg asszony szenved az abortusza testi-lelki következményeitől – akár saját döntése volt ez, akár tudatlanságból tette, akár mások vagy a körülmények kényszerítették rá. (Tudjuk, hogy az abortusz nagyon sokszor nem szabad döntés eredménye.) Talán Ön is ahhoz a csendes többséghez tartozik, akiben megmaradt valamilyen feldolgozatlan fájdalom, de nem mer beszélni róla, azt gondolván, hogy egyedül van a problémájával, és hogy ez a fájdalom nem normális.

Nincs egyedül! A depresszió, fájdalom, alvászavarok, kapcsolati nehézségek, alacsony önértékelés hátterében sokszor áll az (akár évekkel korábbi) abortusz. Pedig van kiút ebből a gödörből – csak meg kell tenni az első lépést!

A fájdalom gyógyítható, és sokan vannak már, akik újra boldog, teljes életet élnek az abortuszuk után.

Most alkalom nyílik a gyógyulásra, a kiengesztelődésre.

A katolikus egyház lelkigyakorlatot szervez abortuszon átesett nők számára szeptember végén egy hosszú hétvége keretében a szinyáki lelkigyakorlatos házban. A gyógyulást magyarországi szakemberek segítik.

A jelentkezéseket teljes titokban tartjuk, az adatokat diszkréten kezeljük.

Jelentkezni a következő privát telefonszámok egyikén lehet (további információt is itt kaphatnak):

magyarul: 8096-7800-826 (Márta)

magyarul vagy ukránul: 8099-0277-177 (Ella)

ukránul: 8066-99-44-032 (Vira)

A lelkigyakorlaton ukrán fordítás is lesz. Nem katolikusokat, akár nem hívőket is szeretettel várunk, amennyiben nem zavarja őket egy katolikus szertartás. A helyek száma korlátozott, ezért a jelentkezési sorrend érvényes. A végső jelentkezési határidő augusztus 16.

Kérjük, hogy érintett családtagoknak, ismerősöknek is szóljanak.

Nagy szeretettel hívjuk és várjuk a fiatalokat és az időseket egyaránt!