2009. augusztus 14.
Az Eucharisztia – az Úr ajándéka
Jézus nyilvános működése során kenyeret szaporított, hogy megmutassa, ura a természetnek, sőt, még táplálni is tud bennünket. De nemcsak táplál, hanem maga lesz a táplálékunk. Nagypénteken gyötrelmesen meghal a kereszten, de Húsvétvasárnap dicsőségesen megjelenik. Mindezt megelőzi egy különös este, Nagycsütörtök, amikor az ünnepi lakoma keretében Önmagát adja nekünk.
Az Eucharisztia az Úr ajándéka. Ahogyan a megszaporított kenyeret ajándékként adta Jézus az éhező népnek, ugyanígy az Eucharisztiában önmagát adta ajándékként a mennyei Atyának, valamint önmagát adta táplálékként az apostoloknak az utolsó vacsorán. De számunkra is ajándék az Eucharisztia, hiszen az Oltáriszentségben nekünk is lelki táplálékul nyújtja magát Jézus.
Jézus égből alászállott kenyérnek mondja magát. Ha kiragadjuk e mondatot a kinyilatkoztatás összefüggéséből, mindenki örülhetne, hogy készen kapjuk a kenyeret, nem kell érte fáradni, ráadásul egyenesen az égből száll alá.
A kenyérszaporítás előképe az Oltáriszentségnek, az Eucharisztiának. Kenyérszaporításkor Jézus a kezébe vett kenyeret megáldja, majd apostolainak adja, hogy osszák szét, kivétel nélkül mindenki kap belőle, ötezer férfi, nem számolva a nőket és a gyermekeket. Az utolsó vacsorán ugyanez történik; egy darab kenyérre mondja: "ez az én testem" és egy kehely borra: "ez az én vérem". Itt is az apostolokra – és apostolutódokra – bízza a kiosztást: "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!"
Az Oltáriszentség – a mennyből alászállott élő Kenyér – titkát így foglalja össze az Úrnapi antifóna: "Ó, szent lakoma, melyben Krisztust vesszük magunkhoz, felidézzük szenvedésének emlékét, lelkünket kegyelem tölti el és eljövendő dicsőség záloga nekünk adatik."
Ezért minden szentmisén való részvételünk hálaadás legyen Jézusnak, hogy közöttünk maradt az Oltáriszentségben, Testével és Vérével táplál minket!
Lengyel Donát,
