Falutábla-avatás Gyulán

2009. augusztus 28., 10:00 , 450. szám

Folytatódott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) falunévtábla programja. Augusztus 23-án a program legújabb állomásaként a nagyszőlősi járási Gyula községben - elsőként Ugocsában - avatták fel ünnepélyesen a falutáblát, melyen a település ukrán és magyar neve, alapításának évszáma, valamint a település címere szerepel.

A település határában a jeles eseményre összegyűlt ünneplőket Sápi Sándor, Gyula polgármestere köszöntötte, köztük külön üdvözölve Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, nagyszőlősi járási képviselőt, Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, valamint Csetneki Katalint, a KMKSZ gyulai alapszervezetének elnökét. Majd Csetneki Katalin vette át a szót, akinek felkérésére Kovács Miklós és Sápi Sándor leleplezte a falutáblát.

Ezt követően rövid kulturális program keretében gyulai fiatalok léptek az ünneplők elé: Molnár Emese és Sápi Éva verscsokrot adott elő, míg Paládi Krisztina a Honfoglalás című film betétdalát énekelte el nagypapája, Csetneki Ferenc gitárkíséretével.

Csetneki Katalin ismertette Gyula község történetét. Mint elmondta, még gyermekkorában a szüleitől és nagyszüleitől hallott egy legendát, mely egy 14. században a vidéken élt nemesemberhez kötődik. A nemesúrnak volt két fia: Tamás és Gyula. Amikor nagykorúvá váltak, az apa felosztotta közöttük birtokát. Mindkét testvér községet alapított a jussba kapott földön, melyet saját nevükről neveztek el. "Így lett a mi falunk neve Gyula, a domboldal túloldalán lévő szomszédos falunak pedig Tamásváralja, mely jelenleg Románia területén van - mondta Csetneki Katalin. - Évszázadokon keresztül a két falu között igen szoros baráti-testvéri kapcsolatok voltak. A lankák és szőlőskertek egybefonódtak, az emberek együtt dolgoztak, mulattak, Gyula majd minden családjának a mai napig élnek ott rokonaik."

Kovács Miklós beszédében a falutábla-program előzményei kapcsán elmondta: "Az ukrán úthálózatokért felelős hatóság átvette az útlevélosztálynak azt a "találmányát", mely szerint a magyar települések nevét a szláv mellett latin betűkkel is kiírja, ám nem magyarul, hanem sablonos francia transzkripcióval." Mint a KMKSZ elnöke elmondta, bár ezekkel az értelmetlen feliratokkal egyelőre még kevés helyen - döntően a főutak mentén - találkozhatunk, a jövőre vonatkozóan feltehetően a többi települést ugyanez a sors fenyegeti. Ugyanis ezt megelőzően a kulturális szövetségnek az útfelügyelő hatósághoz intézett kérelmét, mely szerint magyarul írják ki a települések nevét, az említett szerv elutasította. Ezért döntött úgy a KMKSZ, hogy a hatósági törekvést ellensúlyozandó, a most felavatotthoz hasonló üdvözlőtáblákat tesznek ki. A Szülőföld Alapnál elnyert támogatásból egyelőre csupán öt településre tudtak eljuttatni falutáblát, öt járásban. Ugocsában ez az első. Végezetül Kovács Miklós elmondta még: "A gyulaiaknak, vagy

bárki másnak, aki erre jár és látja ezt a táblát, nemcsak a szíves vendégszeretetnek kell eszébe jutnia róla, hanem a helytállásnak is a helytelen állami próbálkozással szemben. A KMKSZ-re ez ügyben az lesz a jellemző, hogy nem fogjuk magunkat hagyni, végiggondoljuk a problémát és a lehetséges alternatívákat, s amit törvényi keretek között lehet, azt megtesszük a minél gyorsabb megoldásért."

"A táblára pillantva megállapíthatjuk: egyszerre szép és erős is - mondta beszédében Barta József. - Ez az erő jellemzi a tábla új tulajdonosait, a gyulaiakat is, akik bebizonyították, hogy erősek magyarságtudatban, s hogy bár kicsi, eldugott településen élnek, képesek olyan rendezvényeket szervezni, melyek felhívják rá a figyelmet. Hiszem azt, hogy azért vagyunk ebben a világban, hogy minél szebb és jobb dolgokat cselekedjünk. Azt kívánom a gyulaiaknak, legyen erős hitük, s amit cselekednek, Istennek tetsző módon tegyék."

halász