A szabadságharc mártírjaira emlékeztünk

Emlékünnepség Perényi Zsigmond szobránál

2009. október 9., 10:00 , 456. szám

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc mártírhalált halt hőseire emlékeztünk október 6-án. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi megemlékezésére Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond szobránál került sor.

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár" – idézte ünnepi beszédében dr. Tilki Attila, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője Schweidel Józsefnek az aradi bitófa alatt mondott utolsó szavait, rámutatva azok időszerűségére "egy olyan korban, ahol békés hódítással igyekeznek nemzetünk lelkiségét tönkretenni". "Megállapíthatjuk, hogy ránk nézve a külső erőszak és a fegyverek erejére alapozott hódításnál sokkal veszedelmesebb volt és végzetesebb lett a békés hódítás, amely a nemzet élő lelkiségét támadja meg, igyekszik azt valójából kiforgatni, jól tudván azt, hogy ha megszűnik egy nemzet lelke, megszűnik annak élete is" – utalt a képviselő napjaink Magyarországának belpolitikai fejleményeire.

A szónok rámutatott: "A magyar lelkiség megértette azt, amire Kölcsey figyelmeztetett Mohács háromszázadik évfordulóján: ťMinden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé lenni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg.Ť A magyar lelkiségre az erőszakos hódítók nem tudták rákényszeríteni, hogy saját nemzetét gyilkolja meg, és nem fogják tudni megtenni a békés hódítók sem. Értse meg mindenki, hogy belőlünk nem lehet egy új népet teremteni, erre mi nem vagyunk hajlandók, és nem vagyunk képesek. Hagyjanak meg a magunk mivoltában, a mi lelkünknek parancsai szerint élni" – mondotta Tilki Attila.

"A modern kor békés hódítóinak és Haynauinak pedig innen, Nagyszőlősről, Perényi Zsigmond, a kivégzett reformer, politikus emlékműve mellől, a gesztenyefák árnyékából Kossuth Lajos szavaival üzenünk: ťMiként a pálmafa teher alatt nő, úgy nő a honszeretetben egyesült nemzet az igazságos önvédelemnek kedves terhe alatt. S amint én acélosodni érzem roncsolt testemnek minden idegét, úgy fog e nemzet óriássá magasulni, midőn a haza hozzá kiált. Mert tudjuk, Isten akarata és elődeink hősi nagysága ellen senki nem szegülhet.Ť"

Köszöntötte az ünneplő közönséget Krasznai Júliusz, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese, üdvözlő szavaiban mindenekelőtt a mártírok önzetlen odaadását emelve ki. "A mi feladatunk, hogy példaként állítsuk magunk és a következő nemzedékek elé ezeket a férfiakat" – mondotta többek között.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében óva intett attól, hogy úgy igyekezzünk kitérni az előttünk tornyosuló nehézségek elől, hogy nem törődünk a becsülettel, a támogatásunkra szoruló sajátjainkkal. A becsület elhagyása ugyanis megszabadít a kötelezettségektől, azok híján viszont nem muszáj betartani a szabályokat, nem vagyunk kötelesek se szánalomra, se tisztességre, mutatott rá. Ugyanakkor figyelmeztetett: ezáltal valójában nem könnyebbé válik az életünk, hanem súlytalanná. Az erkölcsi súlytalanságba jutott lélek a tagjai elé parancsolatokat állító közösség nélkül nagyon hamar éppúgy elsorvad, mint az űr súlytalanságába kényszerített fizikai test, mondta. Kovács Miklós szerint a legrosszabb, ami érheti az embert, nem a nehéz a sors, hanem az, hogy súlytalanná válik, mert semmit nem muszáj megtennie. Mint érzékeltette, a mi sorsunk sem nehéz itt Kárpátalján, ha nem muszáj a gyerekeket magyar iskolába íratni, mert akkor nem probléma, hogy az ukrán állam éppen most teszi tönkre oktatási rendszerünket. Ha nem muszáj szavazatunkkal hozzájárulni a magyar érdekvédelemhez, hanem súlytalan ukrán politikusok üres ígéreteire szavazhatunk, ha nem az a feladat, hogy megtartsuk egyházainkat, közösségeinket, akkor nem nehéz a helyzetünk. "Attól nehéz a sorsunk, hogy komolyan vesszük az erkölcsöt, a parancsolatokat. De éppen ettől vagyunk még épkézláb erkölcsű emberek, és óvjon meg minket az Isten attól, hogy úgy szabaduljunk meg a nehézségeinktől és gondjainktól, hogy elszakadunk a közösségtől, amelynek az erkölcsi vonzása súlyt és jelentőséget ad a cselekedeteinknek" – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke. "A magyar közösség súlyát mártírjainak kiontott vére adja, miáltal nekünk még kötelezettségeink vannak, s ami által közösségi szempontból még tudhatjuk, merre van az előre, mi a helyes és mi a helytelen. Ez a súly a mi legfőbb közös javunk. Nekünk is kötelességünk hozzáadni a közöshöz, fenntartani a nemzetet azokon a nehézségeken és próbatételeken keresztül, amelyeket a sors ránk mért" – mondotta végezetül Kovács Miklós.

A rendezvény a Perényi Zsigmond Középiskola diákjainak ünnepi műsorával ért véget, majd az ünneplők megkoszorúzták az emlékművet.

Az eseményen megjelent Sziklavári Vilmos főkonzul, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képviseletében, Bacskai József főkonzul és Scherczer Károly konzul a beregszászi magyar konzulátus részéről, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere, Kanyó Tamás, a fehérgyarmati polgármesteri hivatal referense, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke, Revák István, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi osztályának vezetője, Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke, valamint helyettese, Barta József, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Czirók Béla, a nagyszőlősi református gyülekezet lelkipásztora, Bendász Dániel görög katolikus esperes, Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, dr. Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Nánási Antal, a Rákóczi-főiskola hallgatói önkormányzatának elnöke, Homoki Gabriella, a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskola igazgatója.

hk