Karácsonyi vásár a válság jegyében

Idén kevesebbet költünk a karácsonyra, egymás megajándékozására, az ünnep azonban semmiképpen sem maradhat el, így sokszor erőnkön felül igyekszünk tenni azért, hogy senki, elsősorban gyermekeink ne csalódjanak.

– Elsősorban az ajándékokon fogunk spórolni – számol be a családi stratégiáról a beregszászi Andrea. – Megbeszéltük a családban és a rokonsággal, hogy csak szerény ajándékokat vásárolunk, egy felső határt is megállapítottunk, aminél többet nem költhetünk egymásra. Ez az összeg körülbelül a fele annak, amit tavaly tudtunk ugyanezen célra fordítani.

Nagyon sokan gondolkoznak és terveznek mostanság Andreáékhoz hasonlóan. Tavaly a gazdasági válság ellenére a legtöbben még úgy gondolták, hogy tartani képesek a korábbi évek színvonalát, ki tudják gazdálkodni az ehhez szükséges pénzösszeget. Mára azonban a hrivnya elértéktelenedése a bérből és fizetésből élők többségét megtörte. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy gyakorlatilag megszűnt a hitelre vásárlás lehetősége a bankok hitelpolitikájának változása miatt, így a jellemzően az ünnepekre időzített nagyobb beruházások is elmaradnak.

Akinek viszont maradt még pénze az ajándékvásárlásra, az gyakran elégedetlen a boltok ünnepi kínálatával. Sajnos a magyarlakta települések üzleteinek többségében ezekben az ünnepeket közvetlenül megelőző napokban sem beszélhetünk a hétköznapitól különösebben eltérő vagy gazdagabb kínálatról.

– Sajnálatos, hogy a kereskedők nem használják ki az ünnepekben rejlő lehetőségeket, s nem készülnek megfelelő árukészlettel – állapítja meg egy kétségbeesett apuka, miután hiába járta be Ungvár szinte valamennyi játékboltját, hogy gyermekének megszerezze Rudolfnak, a Mikulás rénszarvasának plüssből készült hasonmását.

A kereskedőknek általában más a véleményük. Ők arra panaszkodnak, hogy kevesebbet vásárolunk, mint a korábbi években, így nincs értelme a különösebben nagy árukészletet felhalmozni. Arról nem is szólva, hogy többségük amúgy is csak azt a pénzt forgatja vissza az üzletbe újra és újra, ami az értékesítésből befolyik. Az pedig nem sok, mondják.

Szomorú, hogy az általános elszegényedés eredményeként sokaknak már a karácsonyfa és a legszerényebb ajándékok beszerzése is gondot jelent.

– Idén nem veszünk díszeket, se girlandokat a karácsonyfára – mondja Éva, aki három gyermeket nevel szinte minimálbérért dolgozó férjével együtt. – Annak is örülünk majd, ha a férjemnek sikerül olcsón szereznie egy kisebb fácskát. A gyerekek már tavaly is maguk vágták ki a karácsonyfára való díszeket papírból. Eltettem a bolti szalocukor papírjait, így mot azokba csomagolhatunk valamilyen olcsóbb édességet.

Bizony, a karácsonyfa megvásárlása és feldíszítése egy cseppet sem lett olcsóbb az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Igaz, az árak talán nem mindenütt emelkedtek olyan mértékben e téren, mint az élet jó néhány egyéb területén. Egy átlagos, másfél méteres fácska minimálisan 25 hrivnyába kerül, de a szebb példányok esetében a méterenkénti 35 hrivnyát is elkérik a kereskedők, s az árak a kárpátaljai főidénynek számító ortodox karácsony közeledtével várhatóan csak emelkedni fognak. Ha pedig különösen szép a portéka, az árat igyekeznek az egekig emelni az árusok. Egy csinos, alig kétméteres erdei fenyőért az egyik beregszászi kereskedő 120 hivnyát kért a piac közelében, Ungváron pedig, a városi piac háta mögött egy hasonló méretű és szépégű fáért legalább 200 hrivnyát kellett volna fizetni. Ha műfenyőt szeretnénk vásárolni, ugyancsak bőséges kínálatból választhatunk a legkisebb, alig 80 hrivnyás daraboktól egészen a 800 hrivnyás vagy még drágább óriásokig.

Drága mulatság a fa feldíszítése is. Általában 5-6 olcsóbb dísz 10-15 hrivnyába kerül, de ungvári belvárosi üzletekben egyetlen mívesebb darabért is elkérhetnek ugyanennyit. Karácsonyfaégőt 10-180 hrivnyáért vásárolhatunk, amennyiben megelégszünk a kínai gyártmányúakkal. Sajnos a legtöbb esetben semmilyen garancia nem létezik arra, hogy más gyártmányok jobb minőségűek, esetleg biztonságosabbak lennének a távol-keletieknél. Végül 40 deka magyar gyártmányú szaloncukor legkevesebb 13-15 hrivnyába kerül.

A karácsonyi vacsora hozzávalói is többe kerülnek, mint tavaly. Akiknél hagyomány, hogy gombalevessel kezdődik az ünnepi lakoma, szomorúan tapasztalhatják, hogy erdei gomba még szárítva is csak elvétve kapható a piacokon, ha pedig mégis, hát legalább 60 hrivnyába kerül egy kilónyi; de az igazán jó minőségű, nemesebb fajtákból készült szárítmányok ennél is lényegesen drágábbak.

Ugyancsak nehéz manapság friss halra szert tenni – legalábbis a viszonylag olcsó busára vagy pontyra. Az előbbi kilogrammja általában 13 hrivnyába kerül, az utóbbié jellemzően húsznál is többe. Az "exkluzívabb" fajták – harcsa, tonhal, lazac, pisztráng cápa stb. – a nagyobb városok szupermarketeiben szinte állandóan kaphatók; igaz, a fenti árak többszöröséért.

Az ugyancsak második – esetleg a hal után harmadik – fogásként tálalt babájkához mákot kilogrammonként 25 hrivnyáért, diót – megpucolva – megközelítőleg ugyanennyiért kaphatunk a piacon.

pszv