Szudoplatov, Hruscsov, Romzsa Tódor, Ivan Turjanica és Szabó Irma

A Cseka titkai

Pavel Szudoplatov Sztálin egyik főhóhéra volt, meggyőződéseses kommunista, aki többek között beépülve az ukrán nacionalisták soraiba likvidálta Jevhen Konovalecet, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének vezetőjét, egy doboz csokoládét ajándékozva neki, melyben bomba volt elrejtve. Szudoplatov volt a vezetője annak a csoportnak is, amely megszervezte Trockij meggyilkolását Mexikóban. Ramon Mercader spanyol kommunista jégcsákánya szétloccsantotta az októberi "forradalom" vezérének koponyáját.

A második világháború idején a partizánmozgalom, illetve diverzánsakciók szervezését vezette. A háború után részt vett a galíciai ellenállás megtörésében, majd pedig az atomtitok megszerzésének egyik szervezője volt.

Sztálin halála után Berijával együtt bukik. 1953-ban letartóztatják, kollégái alaposan megkínozzák. 15 évre ítélik, amit le is ül. Szabadulása után rehabilitációjáért küzd, eredménytelenül.

1997-ben jelenik meg könyve, melyet fiával, a moszkvai egyetem történészprofesszorával közösen írt, Különleges akciók. A Lubjanka és a Kreml. 1930-1950-es évek címmel. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, hiszen először írt az események egyik főszereplője, a sztálini Cseka legféltettebb titkairól.

A könyvnek van kárpátaljai vonatkozása: fény derül benne Teodor Romzsa, görög katolikus mártír püspök meggyilkolásának okaira és körülményeire.

Szudoplatov szerint Nyikita Hruscsov levélben fordult Sztálinhoz, hogy engedélyezze számára a görög katolikus egyház vezetőségének likvidálását, mivel, mint állították, az egyház vezetői támogatták a banderistákat, és titkos csatornákon keresztül kapcsolatban álltak a Vatikánnal. A vád első része nem felelt meg a valóságnak: Kárpátalján nem volt jelentős ukrán nacionalista ellenállás, s Romzsa, aki egyháza védelmének érdekében igyekezett lojálisnak mutatkozni az aktuális hatalomhoz, nem állt kapcsolatban a banderistákkal.

Szudoplatov azonban megemlíti, hogy a levélnek volt egy titkos oka is: Ivan Turjanica, a kommunista párt helyi első titkárának felesége kapcsolatot tartott a bazilissza nővérekkel, s ezen a csatornán keresztül információk jutottak el a Vatikánba az ukrán vezetésben kialakult viszonyokról, amely értesüléseket a római szovjet ügynök továbbított Moszkvába. Mindez Hruscsov számára veszélyeket rejtett magában, emiatt kívánta radikálisan felgyorsítani a munkácsi görög katolikus püspökség felszámolását, nem riadva vissza a püspök meggyilkolásától sem.

Vajon ki lehetett a kommunista vezér felesége, aki a vészkorszakban kapcsolatot mert fenntartani egyházi személyekkel, és honnan ismerhette személyesen Romzsát?

Puskás László atya Romzsa Teodorról megjelent monográfiájának egyik lábjegyzete fényt derít az ügyre. A szerző Jelizaveta Urszta gorondi tanítónő visszaemlékezéseire hivatkozik, melyek szerint Turjanica felesége és Romzsa püspök jól ismerték egymást. Turjanica feleségének első férje Putrás ortodox lelkész volt, aki Romzsával egy időben szolgált Máramarosban. A püspököt a római Russicumban pravoszláv környezetben történő hittérítői munkára készítették fel. A görög katolikus lelkész gyakran találkozott a Jugoszláviában végzett pravoszláv kollégájával, s élénk hitvitákat folytattak.

Putrás atya feleségét, Szabó Irmát ismerte Ivan Turjanica is, vélhetőleg még abból az időből, mikor a későbbi papné a munkácsi kereskedelmi iskola növendéke volt, a későbbi pártvezér pedig ugyanott mint építőmunkás dolgozott. A korabeli pletykák szerint a háború után Turjanica, aki első titkárként Kárpátalján élet és halál ura volt, magához hívatta Putrás tiszteletest, és választás elé állította: vagy felesége nélkül Csehszlovákiába optál, vagy pedig súlyos megpróbáltatások elé nézhet. A lelkész Csehszlovákiába költözött, felesége a helyi vezető titkárnője lett. A hatalom folyosóin hírek terjengtek a főnök és a titkárnő viszonyáról, amit konkurensei megpróbáltak kihasználni Turjanica ellen. Állítólag már össze is hívták azt a pártértekezletet, ahol napirendre került volna az első titkárnak a kommunista erkölcsbe ütköző viselkedése. Az ülés előtt azonban Turjanica hivatalosan is feleségül vette Szabó Irmát.

Köztudott, hogy a Romzsa Tódor elleni első merénylet, melyet a helyi erők szerveztek, sikertelen volt, a püspök túlélte fogatának az NKVD teherautójával történő ütközését, s a munkácsi kórházba szállították. Ekkor vette a kezébe az ügyeket Szudoplatov. Hamarosan a helyszínre érkezett Majranovszkij, az NKVD fő méregkeverője, aki hozta magával a kuráre mérget, amellyel a munkácsi kórház ápolónői közé beépített ügynök megmérgezte a püspököt.

Számos olyan érv van, ami a Szudoplatov által felvázolt történet ellen szól. Szudpolatovot tulajdonképpen Hruscsov ültette le 15 évre, érdeke volt tehát a pártvezető befeketítése. Szabó Irma vélhetőleg pravoszláv volt, miért tartotta volna a kapcsolatot a görög katolikus egyház képviselőivel? Amennyiben erről az NKVD tudott, márpedig Szudoplatov szerint tudtak róla, miért nem érték ezért retorziók, hiszen sokkal kisebb ügyekért hurcolták lágerekbe sokkal jelentősebb szovjet vezetők (Kalinyin, Bugyonnij, Molotov) feleségeit.

Másrészt kétségtelen tény, hogy a szovjet kormányzat politikája különbözött a galíciai és a kárpátaljai görög katolikus egyház felszámolását illetően. Galíciában viszonylag gyorsan zajlanak az események, Septickij érseket házi őrizetben tartják, ahol hamarosan elhalálozik, utódját, Joszif Szlipijt és egyházukhoz hű társait a Gulagra hurcolják. De senkit nem gyilkolnak meg közülük. A lembergi zsinat már 1946-ban felmondja a breszti uniót és határoz a görög katolikus egyház "újraegyesüléséről" a moszkvai pravoszláv patriarchátussal.

A rendelkezésre álló dokumentumok szerint Kárpátalján egy sokkal hosszabb átmeneti időszakot terveztek, nyilvánvalóan ebben közrejátszott, hogy a vidék közel volt Európához, először került a Szovjetunió kötelékébe, gyanús körülmények között. Az események azonban hirtelen felgyorsulnak, s a püspököt meggyilkolják. Lehetséges, hogy Hruscsovnak nem volt érdeke Romzsa letartóztatása, hiszen Berija emberei reá nézve terhelő dolgokat hallhattak volna tőle, ugyanez fennállhatott Szabó Irma letartóztatása esetében is.

Turjanica kegyvesztett lett, a következő évben menesztik az első titkári posztról, később a megyei tanács elnöke lesz, reális hatalommal nem rendelkezik. 1955-ben, 54 éves korában hal meg. A helyi és a központi pártvezetés nem alakít ki körülötte kultuszt, pedig jelentős szerepet játszott Kárpátalja "újraegyesülésében". Felesége és örökbe fogadott fiuk későbbi sorsáról nincs hír, elkallódnak.

Szudoplatov 1996-ban, miután látta a kommunizmus bukását, ágyban, párnák közt hal meg, a doni kolostor temetőjébe temetik.

Romzsa Teodor földi maradványait 1998-ban fedezik fel a görög katolikus székesegyház kriptájában. 2001-ben II. János Pál pápa boldoggá avatja.

SZ.G.