Nagyböjt

2010. március 5., 09:00 , 477. szám

A görög, illetve római katolikus egyházközségekben idén február 15-én, illetve 17-én kezdetét vette a nagyböjt, mely a húsvét előtti negyvennapos időszak. De mi is egészen pontosan a nagyböjt? Mi az eredete, mi a szerepe ennek az időszaknak az egyházi életben? Hogyan telik, mivel ér véget? Mi jellemzi a böjtöt, milyen ételek fogyaszthatók ekkor? Erről és más kérdésekről beszélgettünk katolikus lelkipásztorokkal, s mellettük az orvostársadalom képviselője is kifejtette véleményét.

Bohán Béla beregszászi plébános a nagyböjt kialakulásának történetéről elmondta: "Több mint 1500-1600 évre nyúlik vissza a nagyböjt története. Ez egy húsvét előtti, negyvennapos előkészületi időszak, mely a keresztény egyházi naptárban hamvazószerdával kezdődik, s mely Jézus Krisztus negyvennapi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékezteti a híveket. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Így a vasárnapokat nem számítva hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma pontosan negyvenet tesz ki.

A nagyböjt lényege a megtisztulás. Régebben ekkor volt az utolsó előkészületi idő a felnőttek keresztelésére, mely szintén hamvazószerdához köthető. Ennek a napnak a szertartása abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét külön szertartás őrzi: az előző évben megszentelt, majd elégetett barkából nyert hamuval a pap ezen a napon - illetve nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A böjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét."

A böjti étkezés kapcsán Béla atya elmondta: "Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel. 18 éves kortól 60 éves korig a híveknek ezeken a napokon csak háromszor szabad étkezniük és csak egyszer jóllakniuk, hús fogyasztása nélkül. A táplálkozás ekkor a növényi alapanyagokból és halból készült ételekre koncentrálódik. Kivételt képeznek a súlyos betegek, a nehéz fizikai munkát végzők és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek. Ők kivételesen fogyaszthatnak húst. Hamvazószerdán és nagypénteken, valamint a nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne éljenek a húsfogyasztás lehetőségével. A betegek ismét felmentést kapnak."

A böjti étkezés és szokások kapcsán megkérdeztük Hrabár Tamás benei görög katolikus áldozópapot is, aki elmondta: "A görög katolikus egyházban a római katolikus egyháztól eltérően a böjti időszak nem hamvazószerdán kezdődik, hanem előtte már két nappal, vagyis hétfőn. Idén erre február 15-én került sor. Ennek kapcsán tudni kell, hogy a nagyböjt első hete, valamint az utolsó hét, a Nagyhét hústalan időszak. Azonkívül a nagyböjtnek első, valamint utolsó napja, nagypéntek szigorú böjt. Szigorú böjt alatt azt értjük, hogy tartózkodunk minden állati eredetű tápláléktól - hústól, vajtól, tejtől stb. -, s csak növényi eredetű ételeket - burgonya, hagyma, bab, valamint számos egyéb zöldség és gyümölcs - fogyasztunk, valamint halat. Meg kell említeni, hogy hal viszont az egész nagyböjt során fogyasztható, még a szigorú böjt idején is, ez ugyanis nem minősül húsnak. A böjt negyven napja során a szerda, valamint a péntek hús- és tejtermékektől mentes napok. Ami a táplálkozást illeti, fontos a mértékletesség: reggel és délben ajánlott kevesebbet enni, majd este, a nap végeztével valamivel többet. A betegek, szellemi fogyatékosok, az áldott állapotban lévő nők, a szoptató anyák, valamint az utazó személyek a böjti tilalmak alól fel vannak mentve. Szintén mentességet élveznek még azon személyek, akik nem otthon étkeznek, hanem éttermekben.

Az egyház a böjt kapcsán ajánlja még, hogy ekkor gyakoroljon mindenki önmegtartóztatást: vagyis a hívek mondjanak le valamiről, amit szeretnek. Tartózkodjanak pl. a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a televízió nézésétől, olvassák inkább helyette a Szentírást. Ezen időszak során tilos még minden hangos zene, táncmulatság - beleértve a lakodalmi mulatságot is. Ezt nevezzük böjti fegyelemnek. A böjti fegyelem 14-60 éves korig kötelező. Annak okán, hogy mintegy kárpótoljuk, kompenzáljuk magunkat azért, hogy nem böjtölünk olyan szigorúan, a böjti időszakban naponta el kell még mondani három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet. Elmondható, hogy jelenleg nem olyan szigorú a böjt, mint a múlt század elején-közepén, amikor azt a hívek sokkal szigorúbb körülmények között tartották meg. Előző szolgálati helyemen, a beregszászi járási Kovászón például még az volt a szokás, hogy a családok ekkor abszolút nem főztek: amikor a vajhagyó vasárnapot követően eljött a nagyböjt ideje, elmosták edényeiket, s azok a polcon várták a böjt elmúltát. A hívek egyszerű, nem főtt ételeket fogyasztottak."

(Folytatás a következő számban)

Fischer Zsolt