Csak a hasunk rengett, nem a föld
Erős földrengésről szóló híresztelések kaptak lábra az elmúlt héten Kárpátalján, de a szakemberek szerint nincs ok aggodalomra.
Üzletben, piacon és hivatalban szinte másról sem volt szó az elmúlt hét második felében Kárpátalján, mint arról, hogy hol és mennyire mozdul majd meg a föld. Valóságos riadóláncok alakultak ki, az emberek telefonon értesítették egymást a világvége várható időpontjáról. Egyesek újabb és újabb pontos időpontokat véltek tudni, s beszámolók szerint Ungváron akadt, aki a megjósolt órában elővigyázatosságból elhagyta a házát, munkahelyét. Néhány kisebb településen a szülők egy része azt szerette volna, ha beszüntetik a tanítást, hogy a gyerekek együtt legyenek családjukkal ezekben a kritikus órákban.
A főként Munkács és Ungvár lakosságát lázban tartó szóbeszédre reagálva az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának Kárpátalja megyei főosztálya a sajtón keresztül cáfolta, hogy bármilyen alapjuk lenne a régiót állítólag fenyegető földrengésről szóló híreknek. A helyi szeizmológusok is megszólaltak az ügyben, és megerősítették, hogy semmilyen jel nem utal közelgő földrengésre. A hatóságok nyugalomra, a fölösleges pánikkeltéstől és az alaptalan híresztelésektől való tartózkodásra szólították fel a lakosságot, a jelek szerint azonban nem sok sikerrel.
Dr. Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének tanára érdeklődésünkre elmondta: a szóbeszéd alapját azok a romániai hírek képezhették, miszerint az ottani szakemberek nem tartanak kizártnak akár egy erősebb földrengést sem a Keleti- és Déli-Kárpátok találkozásának térségében, amely egyébként is az egész régió legmozgalmasabb területének számít szeizmológiailag. Az ukrán média ezekre a hírekre figyelt fel, s terjesztette tovább azokat Ukrajnában, abból indulva ki, hogy a romániai földmozgások hatása kiterjedhet a dél-, délnyugat-ukrajnai régiókra is. A szakember ugyanakkor rámutat, hogy a szóban forgó rengésveszélyes körzet, az úgyneveztt Vrancea-vidék, mintegy 400-500 kilométerre terül el Kárpátaljától, azaz még egy igen erős, akár a Richter-skála szerinti 8-as erősségű ottani földmozgás is alig lenne érzékelhető megyénkben, s egészen bizonyosan nem okozna anyagi károkat.
Molnár József arra is rámutat, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint legfeljebb valószínűsíteni lehet a földmozgást egy bizonyos térségben, megjósolni azonban nemhogy órára, de még hónapra pontosan sem lehetséges. Azt sem érti a szakember, miként alakulhatott úgy, hogy a pletykák Dél-Ukrajnából Nyugat-Ukrajnába, illetve Kárpátaljára helyezték át a földrengés epicentrumát.
A hírügynökségi beszámolókból ítélve a pánik Nyugat-Ukrajnából indulhatott ki, ahol mintegy tíz nappal ezelőtt ugyancsak lábra kapott a lakosság körében a szóbeszéd, miszerint órákon vagy napokon belül rendkívüli erősségű földrengés várható Ukrajna és Románia határán, a Kárpátok térségében. A híresztelések hatására március 10-11-én Lembergben és a régió más városaiban családok töltötték félelmükben az utcán az éjszakát – írta az MTI.
hk