Németh Zsolt: A Fidesz és a KMKSZ egy csapat

KMKSZ XXI. Közgyűlése

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a jövőben is következetesen és fegyelmezetten kell képviselnie a helyi magyarság érdekeit, amiben most már az alakulóban lévő polgári magyar kormány támogatására is számíthat – hangzott el a szövetség vasárnapi beregszászi közgyűlésén.

Kovács Miklós a városi művelődési házban összegyűlt több mint négyszáz küldött és a számos vendég jelenlétében elmondott elnöki beszámolójában az elmúlt időszak komoly kihívásaként jellemezte az ukrajnai elnökválasztási kampányt, hiszen a KMKSZ-nek nemegyszer az egyéni érdekekkel szembemenve kellett meghoznia a döntést, hogy nem vesz részt abban, miután nem volt esély eredményeket, engedményeket elérni a kárpátaljai magyar közösség számára. "Arra a kérdésre, hogy lehet-e más a kárpátaljai magyar politika, mint az ukrán politika általában, azt a választ kell, hogy adjuk, hogy muszáj, hogy más legyen, hiszen az ukránoknak ez a fajta politikai mentalitása, kultúrája mostanra odáig vezetett, hogy egyértelműen kimondhatjuk: Ukrajnából sem jogállam nem lesz, sem pedig középosztályon nyugvó demokrácia" – fogalmazott az elnök. Az elmaradt önkormányzati választások kapcsán pedig jelezte: a Szövetségnek világos üzenete volt s lesz a jövőben is: "mi azt mondjuk, magyar ember magyar pártra kell, hogy szavazzon". Mint rám

utatott, a kárpátaljai magyarság túlélésének elengedhetetlen összetevője, hogy közösségként bizonyos "önvédelmi reflexeket" tudjon produkálni, ezek egyike a magyar pártokra leadott szavazat, különben nincs esély a túlélésre. A KMKSZ azok pártja és szervezete, akik így gondolkodnak, akik viszont másként gondolják, azokat meg kell győzni, olyan feltételeket kell teremteni a számukra, hogy úgy érezzék, "nekik is kell, nekik is érdemes hozzájárulni a magyarság fennmaradásához", fogalmazott.

A kárpátaljai magyarság megmentéséért folytatott küzdelemben szükség van a magyar állam támogatására, hangsúlyozta Kovács Miklós, jelezve, hogy az elmúlt nyolc évben a szocialista–szabaddemokrata kormányzás nyíltan ellenségesen viszonyult a KMKSZ-hez és a kárpátaljai magyarsághoz is. Mint rámutatott, amikor támadás érte a kárpátaljai magyar oktatási rendszert az előző jobboldali ukrán kormányzat részéről, a magyarországi szocialisták felléptek ugyan az ukrán vezetéssel szemben, ám közbenjárásuknak igen csekély volt a hatékonysága, "mert egy dolog deklarációkat tenni, meghirdetni a kárpátaljai magyarság támogatásának elvét, s egészen más a mindennapi politikában ténylegesen érvényesíteni az elveket". Példaként az elnök felhozta, hogy a magyar állam a Kárpátaljai Megyei Tanács magyar képviselői közül éppen azt a kettőt tüntette ki, aki ukrán pártok jelöltjeként jutott mandátumhoz, azaz "eredményesen küzdöttek azért, hogy a magyarok ne magyar, hanem ukrán pártra szavazzanak, amivel a lehető legérzékenyebb ponton tették a legnagyobb kárt a magyarságnak". Kovács Miklós kifejtette: reméli, az új magyar vezetés szakít az eddigi gyakorlattal.

A KMKSZ üdvözli a Máért újbóli összehívását, a döntő momentum azonban az lesz, hogy kik fognak részt venni a szervezet munkájában, "jelen lesznek-e majd ott nemzetbiztonsági kockázatot jelentő figurák" – utalt Kovács fideszes képviselőknek az UMDSZ elnökével kapcsolatos 2004-es bejelentésére. Gajdos István akkor megkísérelte elvenni a kárpátaljai magyar főiskola épületét, emlékeztetett a szónok, s leszögezte: nem lenne szerencsés, ha a múltja miatt befolyásolható politikus részt venne a magyar érdekvédelmi szervezeteket tömörítő Máért munkájában.

A KMKSZ-nek magával kapcsolatban is meg kell fogalmaznia az elvárásait, jelentette ki a szónok, aki a szervezettség és a fegyelem fontosságát hangsúlyozva, s a szövetség eddigi következetes politizálására emlékeztetve rámutatott: "Ha valaki józanul körülnézett a kárpátaljai magyar közéletben, akkor meg tudta mondani, hogy melyik társaság hasonlít inkább egy hadsereghez, és melyik inkább egy rablóbandához." Kovács Miklós jelezte: a kárpátaljai magyarság előtt álló nehéz feladatok megoldásában a nemzetileg elkötelezett magyar állam jelentheti a biztosítókötelet.

A közgyűlés résztvevőit köszöntötte Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke, hangsúlyozva, hogy a Fidesz és a KMKSZ egy csapat. A két szervezetet azonos célok, értékek és érdekek kötik össze, s így közös a mostani győzelem is, utalt a szónok a nemzeti elkötelezettségű erők nagyarányú magyarországi választási győzelmére.

Németh Zsolt elmondta: az új magyar kormány kész párbeszéd folytatására az új ukrán hatalommal azon az úton, amit az eddig deklarált változások, szándékok jeleznek.

A magyarországi politikus emlékeztetett, hogy a Fidesz és a KMKSZ a múltban is közösen lépett fel nemzetpolitikai kérdésekben, mint amilyen például a magyar igazolvány és a hozzá kapcsolódó kedvezmények rendszerének kialakítása az első Fidesz-kormány alatt. Ezzel kapcsolatban a szónok bejelentette, hogy a Polgári Magyarország Alapítvány által tavaly létrehozott Lőrincz Csaba-díjat, amelyet a magyar nemzetpolitikában szakmailag, közéletileg és emberileg kiemelkedőt alkotott személyeknek adományoznak, idén dr. Orosz Ildikónak, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökének ítélték oda.

A továbbiakban üdvözölték a közgyűlés résztvevőit a magyarországi parlamenti pártok és a magyarok lakta határon túli régiók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. A közgyűlés vendégei voltak Répás Zsuzsa a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága képviseletében, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, parlamenti képviselő, dr. Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere, országgyűlési képviselő, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere, országgyűlési képviselő, Tóth István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés külügyi tanácsadója, Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom határon túli ügyekért felelős nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, országgyűlési képviselő és Bencsik János, a kabinet alelnöke, Mile Lajos és Hajdú Mária, a Lehet Más a Politika választmányának tagjai, Köteles László szlovákiai parlamenti képviselő, a Magyar Koalíció Pártja országos elnökségének tagja, Kopasz József, a Csemadok országos tanácsának keleti regionális alelnöke, Erdei Doloczky István parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében, Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Friss László, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottságának tagja, Sziklavári Vilmos főkonzul, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának vezetője, Bacskai József főkonzul, a beregszászi magyar konzulátus vezetője, Viczián Tamás ungvári magyar konzul, Natalija Sutanics, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemzetiségi osztályának vezető szakembere, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke.

A vendégek felszólalását követően a küldöttek meghallgatták és elfogadták a mandátumvizsgáló, az ellenőrző és az etikai bizottságok elnökeinek beszámolóit, majd döntöttek arról, hogy a KMKSZ etikai bizottságának az ungvári középszintű szervezet részéről ezentúl Medve Andrea lesz a tagja, míg az ellenőrző bizottságba a beregszászi középszintű szervezet részéről Bauer Lászlót választották meg.

A közgyűlés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben pozitívan értékelik, hogy a magyarországi parlamenti választásokon a nemzeti elkötelezettségű erők elsöprő többséget szereztek. A küldöttek támogatásukról biztosították "a határon túli nemzettestvérek magyar állampolgárságának visszaadásával" kapcsolatos felvetést. A KMKSZ biztatónak ítéli, hogy az új ukrán hatalom visszavonta a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatását sújtó egyik intézkedést. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy számos, a magyar oktatást sújtó rendelkezés továbbra is hatályban van, s a magyar tanulók valódi esélyegyenlősége továbbra sincs biztosítva.

Zárszavában dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke történelmiként jellemezte a KMKSZ közgyűlésének időpontját, hiszen, mint fogalmazott, először vetik fel a magyar állampolgárság visszaadásának kérdését olyan helyzetben, amikor "minden valószínűség szerint ez meg is fog történni". "Ez a Kárpát-medencei magyarság történelmének egyik fordulópontja" – hangsúlyozta a szónok. Megadatott nekünk, fogalmazott, hogy a trianoni békeszerződés és a második világháború utáni békeszerződések igazságtalanságait, jogainknak ezt a csorbítását a magyar állam jóváteszi, s egyedi kérelem alapján bárki, akinek a felmenője magyar állampolgár volt és beszéli a magyar nyelvet, visszakaphatja az állampolgárságát. "Szeretném megköszönni ezt minden olyan politikai erőnek és személynek, aki ebben a munkában részt vett" – tette hozzá.

Brenzovics László úgy látta, az ukrajnai belpolitikai helyzet még alakulóban van, de már látható, hogy miközben a nemzetiségi jogok területén bizonyos pozitív lépéseket helyeznek kilátásba, egyfajta erős, központosított hatalmi rendszer kiépítésére törekednek a hatalmon lévők. A kárpátaljai magyarságnak és vezetőinek folytatniuk kell a küzdelmet a magyar közösség megőrzéséért, fogalmazott a szónok, s reményét fejezte ki, hogy az új magyar kormányzatnak sikerül majd ukrán partnereivel tárgyalva elérni a magyarság jogainak bővítését.

hk