Mit tegyünk lakótelepi özönvíz esetén?

" Tisztelt szerkesztőség! A felső szomszédunk időről időre elárasztja a lakásunkat vízzel. Kérem, adjanak tanácsot, miként járjunk el helyesen, hogy mindenképpen megtérítse az okozott kárt?"

- Az a legfontosabb, hogy gyorsan intézkedjünk. Mielőbb hívjuk ki a helyszínre a lakásgazdálkodási vállalat (ZSEK) vagy a többlakásos épület társtulajdonosi egyesületének képviselőit, attól függően, hogy melyik szervezet látja el a házkezelői feladatokat. Ragaszkodjanak hozzá, hogy az illetékesek lehetőség szerint még a kárt okozó esemény napján megjelenjenek, s rögzítsék a keletkezett kárt. E célból jegyzőkönyvet szükséges felvenni, amelyben megjelölik a sérülések jellegét (lehullott a vakolat, tönkrement a bútor stb.), s feltétlenül nevesítsék, hogy mindez mely helyiségekben történt. Ezt a dokumentumot a károsultnak a kiszolgáló hivatal két képviselőjével együtt alá kell írnia. Az illetők tisztségének adott esetben nincs jelentősége, egy mesterember ugyanúgy megfelel, mint maga a ZSEK igazgatója. Amennyiben a ZSEK képviselői nem jelennek meg, az is elegendő, ha két tanú írja alá a jegyzőkönyvet, akik akár a szomszédok is lehetnek, ha perre kerül sor, ők is szerepelhetnek tanúként az ügyben. Az eláztatott parketta csak néhány nap múlva púposodik fel, úgyhogy arról kiegészítő jegyzőkönyvet kell majd felvenni. Lehetőség szerint el kell érni, hogy az elöntés okozója is aláírja a dokumentumot. Jó hasznát veheti később a károsult a károkról készített fényképeknek is. A jegyzőkönyv három példányban készül: egy példány jut a károsultnak, egy a házkezelő szervezetnek, egy pedig a vétkes félnek.

Az a legoptimálisab, ha a károkozó maga fogadja fel a munkásokat, akik elvégzik a szükséges javításokat. Ha viszont nem akar foglalkozni ezzel, mondván fogadják fel a károsultak maguk az embereket, ő majd állja költségeket, mindenképpen egy licenccel rendelkező, bejegyzett céget bízzanak meg a kivitelezéssel. Az ilyen vállalat a megbízási szerződésben rögzíti a kijavítandó károkat, költségvetést állít össze, s minden kiadást az elvégzett munkát igazoló jegyzőkönyvekkel, szállítólevelekkel és számlákkal támaszt alá. Ez különösen akkor fontos, ha az ügy később bíróság elé kerül. Ugyanakkor nincs értelme független szakértővel felbecsültetni a keletkezett kárt, ugyanis a bíróságok általában úgyis saját szakértői vizsgálatot rendelnek el szükség esetén.

A fentebb felsorolt dokumentumok birtokában a károsult mindenképpen megnyeri a bírósági tárgyalást, ha odáig fajul a dolog. Az sem számít ilyenkor, ha az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson. Két távolmaradás után a bíróság távollétében hoz ítéletet. Amennyiben pedig a vétkes fizetésképtelenséget jelent be, az állami végrehajtó szolgálattal gyűlik meg a baja, amely behajtja a felperes követeléseit, ha szükséges, akár az alperes tulajdonának lefoglalása és elárverezése révén is.

hk