Zádor Endre-emléktorna
Simándyval énekelt, a Szpartakban focizott...
A KMKSZ Ungvári Városi Alapszervezete 2010. május 12-én Zádor Endre labdarúgó-emléktornát szervezett a megyeközpont 7. Számú Középiskolájának a futballpályáján, melyen részt vett a nevezett oktatási intézmény A és B csapata, valamint a 10. Számú Dayka Gábor Középiskola és a 11. Számú Középiskola labdarúgócsapata.
A torna kezdete előtt Tarics Zoltán, a KMKSZ Ungvári Városi Alapszervezetének elnöke röviden ismertette a résztvevőkkel és az érdeklődőkkel a néhai Zádor Endre életét. A hajdani énekes és zenetanár Ungváron született 1919-ben, a helybeli középiskola elvégzése után pedig beiratkozott a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, majd a diploma megszerzése után – magánénekesként – kinevezést kapott a Magyar Királyi Operaházba, ahol tartós barátság szövődött közötte és Simándy József operaénekes között. Nemegyszer léptek fel együtt operaházi pályafutása során. Később hazatért Kárpátaljára, 1944-től 1973-ig az Ungvári Zeneművészeti Tanárképző Főiskolán oktatott, s egyúttal az Ungvári Filharmónia művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. Tanítványa volt – többek között – Czipola Gizella, az Ukrán Állami Operaház volt énekese. 1974-ben azután áttelepült Magyarországra, s 1999-ben bekövetkezett haláláig a Debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzoraként oktatta a felnövekvő művésznemzedékeket.
Zenetanári tevékenysége mellett élete végéig szerette, fiatal korában pedig aktívan művelte a labdarúgósportot. Az 1930-as évek második felében balszélsőként játszott az MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség) országos bajnok-divíziós csapatában, majd a Budapesti Törekvésben, s labdarúgó pályafutásának egyik csúcspontjaként bekerült a magyar válogatott keretbe. A II. világháborút követően az Ungvári Szpartak balszélsője lett, mely csapat abban az időben nagyon sikeres együttes volt, egy ízben kis híján beverekedte magát a Szovjet Kupa döntőjébe, s csak az elődöntőben kapott ki egy moszkvai csapattól. Szenzációs sikernek számított, hogy egy vidéki, kárpátaljai város ismeretlen futballcsapata eljutott a kupadöntő kapujáig... És bár később Zádor Endre abbahagyta aktív labdarúgó-pályafutását, nem szakított magával a sporttal, énekművészi és tanári munkája mellett hosszú éveken keresztül játékvezetőként tevékenykedett.
A hajdani zenetanár és labdarúgó pályafutásának az ismertetését követően kezdetét vette a torna, melynek elején az elemek nem fogadták kegyeikbe a csapatokat: hol eleredt, hol elállt az eső, ám később kitisztult az idő, s napfény öntötte el a 7. Számú Középiskola futballpályáját. A csapatok is nagy kedvvel játszottak, s végül is a 11. Számú Középiskola és a 7. Számú Középiskola A csapata játszotta a döntőt, melyen az elsőként említett együttes diadalmaskodott. A harmadik helyezést a 7. Számú Középiskola B csapata csípte el, s a 10. Számú Dayka Gábor Középiskola együttese végzett a negyedik helyen.
A csapatok mindegyike egy-egy futball-labdát vehetett át a szervezőktől, melyeket Stéfán Sándor, a Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskola tanára szerzett be a magyarországi Skripeczky István, az Alagi Polgári Kör megalapítója által rendelkezésére bocsátott pénzeszközökből.
Lajos Mihály
