2010. május 28.

"És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek." (Lukács 21:25-26)

Kedves Testvéreim!

Az elmúlt hetekben több szomorú hírrel is szembesültünk. Volt repülőszerencsétlenség, földrengés, árvíz-belvíz, itt volt az izlandi vulkánkitörésből származó hamu, amely teljesen megbénította a légi közlekedést. Voltak, akik csak a kárt, az anyagi veszteséget számolták, voltak, akik találgattak, hogy az egészet ufók, földöntúli lények robbantották ki, de bőven akadtak olyanok is, akik isteni üzenetet véltek felfedezni benne. Egyre többen hangoztatták, hogy ez is a közelgő világvégének egyik jele. Vannak, akik egy ideje meggyőző módon állítják és bizonygatják, 2012-ben biztosan bekövetkezik a világ vége.

Jézus idejében is voltak tragédiák, amelyek emberi életeket követeltek, amikor a Megváltó itt a földön járt (Lukács 13). Jézus akkor megkérdezte: "Azt gondoljátok, azok bűnösebbek voltak...? Nem, sőt mondom nektek, ha meg nem tértek, ti is hasonlóképpen vesztek el." A próbák, a körülöttünk zajló események célja éppen az, hogy ezek Istenhez vigyenek közelebb.

1. Mit tesz a világ? Vannak, akik oda sem figyelnek a körülöttük zajló eseményekre. Vannak, akik kétségbeesnek, bedőlnek a riogatásoknak, tévtanítók és tévtanítások áldozataivá válnak. Vannak, akik belevetik magukat a mértéktelen szórakozásba, mámorba, részegségbe, másokat pedig a megélhetés gondjai foglalnak le.

2. Mit tesz az Isten népe, a hívő emberek? A hívő ember nem jön zavarba az események láttán és hallatán. Isten népe Jézus szavára figyel, aki előre megmondta: "Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lenni, de ez még nem a vég." (Máté 24:6) Isten népének minden körülmény között van reménysége, kapaszkodója: az Úr igéje és ígérete. Mi nem a világ végét várjuk mint sokan, hanem azt a Jézus Krisztust, aki elment, hogy helyet készítsen a Benne hívőknek az atyai házban és aki megígérte, hogy újra eljön és az övéit magához veszi, hogy vele együtt legyenek. Isten gyermekei a várakozás idejét sem tétlenséggel töltik, hanem ahogy Uruk figyelmeztette őket: könyörögnek, készülnek. De nem a világ végére, hanem az ő Urukkal való találkozóra. Mert ők tudják, hogy egyszer meg kell állniuk az Úr előtt. Amíg ez be nem következik, addig Isten gyermeke hűségesen végzi feladatát az Úr dicsőségére.

Te hiszed-e, hogy egyszer neked is meg kell állni az Úr előtt? Készülsz-e a találkozóra? Segítsen Isten, hogy naponta tudd vallani a 49. Hallelujah soraival: "Szívem bár napról napra az Úrban megpihen, Az órát várva várom, amelyben megjelen, És elviszi felhőkön át, Elkészített menyasszonyát. Kéz, amely kerestél, Szív, amely szerettél, Vér, mely eltörölted bűnömet. Mindörökre áldva légyetek".

Ámen.

Mező Miklós