Nyári teendők: árnyékolni, locsolni, szellőztetni

A nagy mennyiségű csapadék mellett a rendkívüli hőhullámok okozzák a legtöbb gondot mostanság a zöldségtermesztők számára. Ilyenkor döntő szerepe van a növények megfelelő vízellátásának, a hőmérséklet szabályozásának és hajtató létesítmények esetén a szellőztetésnek is. Minderről Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Úgy tűnik, az időjárás továbbra sem kedvez a zöldségtermesztőknek...

- Valóban, az idei év ugyancsak próbára teszi a termelőket. Nagy hőhullámok váltakoznak óriási esőket hozó hidegebb időszakokkal, pedig az általunk termesztett kultúrák nemigen szeretik az ilyen jelentős hőmérsékletingadozásokat. A gazdák cselekvési tere ilyenkor korlátozott, ám nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva az elemeknek. A jól felszerelt gazdaságokban a nagy melegek idején racher hálóval szokták fedni a paprika-, paradicsom- és uborkaültetvényeket, ami némi árnyékot, védelmet biztosít a növényeknek, alatta páradúsabb a levegő, s kiegyenlítettebb lesz a növények fejlődése, azaz nő a bevétel.

- Mit tehetnek a fólia alatt termelők?

- Hajtatásban is oda kell figyelni a megfelelő hőmérsékleti tartományok betartására. Nyáron a túlzottan magas hőmérséklet a hajtató létesítményekben komoly károkat tud okozni. Így például akadályozza a növény normális kötődését, a paradicsom esetében pedig a termés megfelelő színeződését is befolyásolhatja. A harminc fokot meghaladó meleg esetén ugyanis a paradicsom pirosodás helyett sárga marad.

- Miként befolyásolhatjuk a hajtató létesítmények hőmérsékletét?

- Elsősorban szellőztetéssel szabályozhatjuk a beltéri hőmérsékletet. Arra kell törekedni, hogy a fóliasátor minél nagyobb felületen szellőzzön. Amennyiben például a hajtató létesítmény hosszú, ugyanakkor viszonylag alacsony, kicsiny a belmagassága, azaz a sátor aránylag kis légterű, szükség esetén 1-2 ventilátor elhelyezésével nagyságrendekkel lehet javítani a hőháztartást. Figyelembe kell venni természetesen, hogy ez az eljárás elsősorban a paprikánál és a paradicsomnál hatásos, míg az uborka nem szereti az intenzív légmozgást, sokkal megfelelőbb számára a mozdulatlan, párás meleg, hiszen szubtrópusi növényről van szó. Ebből következik, hogy a szellőztetés kialakításakor a termesztett kultúra igényeit is figyelembe kell venni.

- Van-e más lehetőség a levegő hőmérsékletének szabályozására?

- A szellőztetés mellett az árnyékolás is igen hatékony módszere lehet a hőmérsékletszabályozásnak. Az egyik legegyszerűbben alkalmazható módszer, hogy kívülről speciális árnyékoló festékkel fújjuk le a fóliát, ami akár 3-4 fokkal is csökkentheti a belső hőmérsékletet. A másik bevethető módszer a már említett racher háló alkalmazása. Tapasztalataim szerint az árnyékoló festék hatékonyabb eljárás, ráadásul nagyságrendekkel olcsóbb a kivitelezése. További előnye az előbbi módszernek, hogy esős idő esetén az árnyékoló festékkel, esetleg ennek hiányában tejjel kevert oltott mésszel lefújt fólia ismét átlátszóvá válik, minek következtében újra átereszti a fényt, míg az racher hálónál erre nem számíthatunk. Ráadásul a mésszel bevont, hófehér felület visszaveri a napsugarakat, nem úgy, mint a racher háló, amely elsősorban a fényt szűri.

- Mi a helyzet a páratartalommal?

- Nyaranta számolnunk kell azzal, hogy bizonyos időszakokban a levegő relatív páratartalma nem haladja meg a 30 százalékot, azaz légköri aszály áll be, ami kötődési problémákat okozhat. Ráadásul ez a szárazság olyan intenzív párologtatásra készteti a növényt, hogy sok esetben a gyökérzet nem tud ennek megfelelő mennyiségű nedvességet szállítani a párologtató leveleknek, amelyek ettől lankadni kezdenek, a lankadó levélzet pedig terméskiesést eredményez. Ilyen esetekben feltétlenül párásítanunk kell. A legegyszerűbb módszer az, hogy a hajtató létesítményben a sorközöket locsolócsővel fellocsoljuk. További lehetséges megoldás, hogy felső szórófejeket helyezünk el a növényházban, amelyeket bizonyos időközökben működtetve biztosíthatjuk a levegő megfelelő páratartalmát. Paprika esetében az ilyen párásítást legkésőbb délután 4-5 óra körül fejezzük be. Az a leghasznosabb, különösen a fehérhúsú paprikák esetében, ha nem szárad fel tökéletesen az állomány, ezek a fajták ugyanis nagyon érzékenyek a páratartalom ingadozására, s kalciumfelvételi gondot idézhet elő náluk, aminek következtében barna foltok jelennek meg a terméseken. Ezt megfelelő párásítással, a fóliaház éjszakai zárásával akadályozhatjuk meg. A paprika számára ugyanis a 90-95 százalékos éjszakai páratartalom a legmegfelelőbb. Ilyenkor nem jelentkezik a kalciumfelvételi gond, s a barna foltosodás sem, azaz piacképesebb lesz a termésünk.

Összefoglalva: a klímaszabályozás lényege nyáron a megfelelő páratartalom biztosítása, szükség esetén a hűtés, és a kielégítő szellőztetés megoldása. Figyeljünk oda a megfelelő vízellátásra is, ami mindenkor az adott növény levélzetének nagyságától függ. Abból kell kiindulnunk, hogy minél nagyobb a levélzet, annál többet párologtat a növény, annál nagyobb tehát a vízigénye. Azt se feledjük, hogy az állandó nedvesség miatt fokozottan oda kell figyelnünk a megfelelő növényvédelemre.

pszv