Hogyan osszuk el a lakást válás után?

"Férjemmel közösen, még házasságunk idején vettük meg kétszobás lakásunkat, amelyben jelenleg hárman vagyunk bejelentve: én, volt férjem és közös kisfiunk. Amikor elváltunk, férjem szóban azt ígérte, hogy nekem és gyermekünknek hagyja a lakást. Nemrég azonban keresetet nyújtott be a bírósághoz, hogy beköltözhessen a lakás őt megillető részébe, pedig egy éve nem fizet gyermektartásdíjat, másfél éve egy fillérrel sem járult hozzá a lakbérhez. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Hogyan élhetünk együtt a férjemmel, különösen, ha esetleg új családjával együtt költözik be a lakásba? Segíthet ebben az esetben a gyámügyi tanács?"

- A polgári törvénykönyv (PTK) előírja, hogy a házastársak által közösen megszerzett vagyon fele-fele arányban osztódik a férj és a feleség között, de jelen helyzetben minden körülmény adott ahhoz, hogy a lakás bírósági megosztása esetén az anyának és gyermekének jusson a nagyobb lakásrész a családi törvénykönyv 70. paragrafusa értelmében: az anya egyedül neveli gyermekét, az apa pedig nem fizeti a gyermektartásdíjat. Ilyen esetben az anya és a gyermek elvben valóban a megosztandó lakóterület nagyobb részére számíthat, a végeredmény, a tényleges bírói döntés azonban nagyban függ a lakás beosztásától és a szakértői véleménytől is, ami rendkívül költséges. (Éppen ezért tanácsos peren kívül megegyezni a vagyonmegosztásról.) A bíróságnak a családi törvénykönyv 70. és 71. paragrafusa értelmében ki kell jelölnie azokat a helyiségeket, amelyekben ön lakik majd a gyermekével, s azokat, amelyekben a férjének kell laknia. Ugyancsak ki kell jelölni a közös használatú zónákat: fürdőszoba, folyosó, kamra, erkély. A saját lakrészére a volt férj nem jelenthet be újabb lakókat, miután a lakás továbbra is egységes objektum marad, azaz a bejelentéshez vagy a bérleti szerződés aláírásához a lakásgazdálkodási vállalatnál (ZSEK) valamennyi ottlakó, így az ön beleegyezésére is szükség van. Nincs jogi alapja annak sem, hogy volt férjének új családja akár lakcímbejelentés nélkül is a férfi lakásrészébe költözzék, miután a lakásmegosztásra vonatkozó bírósági határozatban (amennyiben a bíró egyáltalán a lakásmegosztás mellett dönt) pontosan meg lesz határozva, kik a lakóterület tulajdonosai és használói.

Nem feledkezhetünk meg a gyermekek jogainak védelméről rendelkező törvényekről sem, amelyekben az állam (többek között a bíróságok révén is) biztosítja a gyermekek lakhatási jogát olyan köztisztasági-egészségügyi feltételek közepette, amelyek nem hátráltatják fizikai és értelmi fejlődését. A lakástörvénykönyv 47. paragrafusa például 13,65 négyzetméterben állapítja meg az egy főre jutó lakóterület minimumát.

hk