Eldőlt: október 31-én szavazunk

2010. július 9., 10:00 , 495. szám

Nem tartott őszig a bizonytalankodás: a parlament megszavazta a helyhatósági választásokat október 31-re kitűző határozatot.

Sőt, nemcsak az időpontot ismerjük, hanem a választási rendszert is, mivel a régiósok törvénytervezete is átment. Hátravan még a második olvasat és a végszavazás, a törvény alapvonalai azonban aligha változnak a módosítások következtében. Ideje tehát elkezdeni az ismerkedést a ránk váró választások szabályaival.

A kampányt drasztikusan lerövidítették, így a potenciális résztvevők a nyár hátralévő részében nem tudnak komoly előkampányba kezdeni. A jelölésekre majd csak szeptember végén-október elején kerül sor, többnyire pártkonferenciákon.

Az új törvény legszembeötlőbb része az, ami a legalább egy éve bejegyzett pártoknak tartja fenn a jelölés jogát a falusi szint fölött minden posztra, tehát azok nemcsak listákat állítanak, hanem kizárólagosan ők jelölnek az egyéni körzetekben, a járásokban, városokban, megyékben, valamint városi polgármestereket is.

A vegyes rendszerrel járó egyéni körzetek lehetőséget adhattak volna a pártok kontrolljának lazítására, de így kevésbé fognak, mivel pártjelölés nélkül nem lehet indulni. Egy komoly helyi potentát persze alighanem csak meg tud alkudni valamelyikkel a kb. 180 bejegyzett pártból. Egy nagyobb város polgármesterségére pályázó üzletember akár meg is veheti az egyiket és átkeresztelheti a saját nevére. Igaz, a legtöbb pártnak nincs minden megyében, városban, járásban szervezete. Tihipko, Jacenyuk pártjai fiatalabbak egy évnél. Ráadásul az igazságügy-minisztérium húzza az újranevezések bejegyzését.

Miután sikerül szeptember közepére-végére megállapodni a pártoknak és a képviselőségre vágyó helyi erőknek, lesz 4-5 nap, amikor megejthetik a hivatalos jelöléseket a listákra és a körzetekre. Egy ember szerepelhet egy listán, azonkívül egy egyéni körzetben, vagy lehet polgármesterjelölt. Ha bejegyzik.

A bejegyzést az ún. területi választóbizottságok ejtik meg, amelyeket a jelenlegi parlamenti pártok fognak feltölteni. Vagyis a helyi tanácsok és a parlamenten kívüli pártok kimaradnak ezekből. Az utóbbiak majd a szavazatszámláló bizottságokban juthatnak helyekhez - ha minden jól megy.

A megyei tanácsok döntenek majd saját és a területükön lévő járási és városi tanácsok létszámáról, meghatározott keretek közt. Például az 50-100 ezres lakosságú járások létszámát 36 és 50 között kell megállapítani. Természetesen páros számot választva, hogy ugyanannyi listás hely legyen, mint egyéni körzetes. Az illetékes járási, városi szavazóbizottságok fognak dönteni az egyéni körzetek határáról. Ez többnyire lehetetlen lesz - ha maradnak a mostani szabályok -, mert a körzeteknek nagyjából egyformának kell lenniük, másrészt minden alsóbb szintű egységnek képviseltetnie kell magát. Például, ha van egy járási tanács, amelynek 36 tagja lehet, abban 18 körzetet kell kialakítani akkor is, ha ennél jóval több tanács van a területen. Ráadásul előfordulhat, hogy a legkisebb és legnagyobb között vagy ötszörös a különbség.

Mindezen kérdésekkel (körzetkijelöléssel, bizottságfelállítással) szeptember közepétől a végéig kell majd megbirkózni. Irreálisan feszesnek tűnik a tempó a mi lomha hivatalnokaink és pártjaink számára.

Az átlagválasztó október elejétől ismeri majd a jelöltjeit. Gondolkodhat azon, hová tegye a pluszt a hat szavazólapon (megyei lista, megyei egyéni jelöltek, járási lista, járási egyéni jelöltek, tanácselnök vagy polgármester, falusi képviselő). Azoknak egyébként egyoldalasnak kell lenniük, vagyis nem lesznek jelöltek a másik oldalon. Ennek ellenére aligha kell lepedőkre számítani, mert a jelölteknek kauciót kell letenni. A falusi tanácsba csak 88 hrivnyát, de a járásiba már 880-at, a megyei és a városi polgármesterjelölteknek ötször annyit. A listaállítás megyénként, járásonként tíz minimálbérbe, 8 800 hrivnyába fáj majd a pártoknak. Persze akkor, ha veszítenek, ugyanis a győztes egyéni jelöltek visszakapják a pénzüket, akárcsak a 3%-os küszöböt átlépett pártok.

A magyar szavazók dolgát ezúttal is megnehezíti majd, hogy a szavazólapok kizárólag ukránul készülnek. A régiósok nagy kisebbségbarátsága, úgy tűnik, addig tart, amíg a hatékony hatalomkoncentráció szempontjai felül nem írják azt.

Kovács Miklós