Mit tud a vándorfólia?

A dél-magyarországi homokhátságon, az ország egyik jelentős uborkatermesztő körzetében szerzett tapasztalatairól számol be olvasónknak Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadója.

- Mi okozta az út során a legnagyobb meglepetést?

- Gyakran beszélünk a fólia alatti uborkatermesztés előnyeiről, többek között arról, hogy a sátor alatt kiegyenlítettebb a mikroklíma, kisebb a különbség a hajnali és a déli hőmérséklet között, s emiatt kiegyenlítettebb lehet a terméskötődés, a terméshozam is. Érdekes módon azonban Balástya környékén az óriás légterű, nemegyszer blokkokban összeépített fóliasátrak mellett viszonylag kislégterű sátrakat is láthattunk, amelyek egyfajta átmenetet képeznek a fóliaalagút és a nagylégterű sátrak között. Ezeket a létesítményeket ott vándorfóliáknak nevezik.

- Hogyan kell elképzelnünk a vándorfóliát?

- Négy-öt méter széles és 25-30 méter hosszú létesítményekről van szó. Azért nevezik vándorfóliának ezt a szerkezetet, mert könnyen áttelepíthető: hegesztési varrat nincs rajta, nem kell bilincseket rárakni, hegeszteni. A létesítmény vázát alkotó kereteket egyszerűen leszúrják a homokba, a gerincmerevítő szerepét gyakorlatilag a felső esőztető berendezés csöve képezi, s a két szélső keretet támasztják ki, hogy a fólia "be ne húzza" azokat. Két oldalt nem "ássák le" a fóliát, hanem a létesítmény fala mentén egy 3-4 ujjnyi árkot vájnak, s a kitermelt földdel rögzítik a fólia széleit. Ez a konstrukció valóban könnyen telepíthető, szedhető fel és szállítható.

- Miként használják a balástyai termelők a vándorfóliákat?

- A vándorfólia alá előbb korai burgonya kerül. Miután Dél-Magyarországról van szó, korán el lehet vetni burgonyát. A sár, a nedvesség azon a tájon nem korlátozó tényező, mivel hamar felszikkad és könnyen felmelegszik a homokos talaj. A vándorfólia légtere viszonylag kicsi, ezért az is könnyen felmelegszik. Így már február végén, március első napjaiban elvethető a burgonya, amely gyorsan kikel, s május közepétől betakarítható az újkrumpli. Ezután étkezési paprikát ültetnek a helyére. Miután a fólia alatt párásabb, melegebb a mikroklíma, jobban fejlődik a paprika, nagyobb lombot nevel. A fóliát az első szedésig tartják fenn, majd július közepe táján leveszik a takarást a növényekről. Ez könnyű művelet, két ember gyakorlatilag egy óra alatt szétszed egy ilyen létesítményt. A sátrat ezután egy másik előkészített helyen állítják fel, ahol szintén paprikát nevelnek alatta, de ezt már késő őszi-kora téli értékesítésre.

- A vándorfóliák alatt a hagyományos intenzív termelési módot alkalmazták?

- Igen. Ahol a gyakorlatban is megfigyelhettük ennek a módszernek az alkalmazását, ott a fólia általában csepegtetőrendszerrel volt ellátva, a felső öntöztető berendezés inkább csak a párásítást szolgálta. Zömében bakhátas termelés folyt, talajtakarással. De láttunk olyat is, hogy bakhát kialakítása nélkül volt ültetve a palánta, az öntözést pedig a felső öntöztető berendezéssel oldották meg.

- Hogyan foglalná össze ennek a termelési módszernek az előnyeit?

- Az eljárás azért érdekes, mert viszonylag kis tőkebefektetéssel és aránylag csekély munkaráfordítással lehetővé teszi a fóliával borított termőfelület nagyságának megnövelését, ha van hozzá megfelelő nagyságú termőföld. A technológia másik nagy előnye, hogy általa a talajuntság is elkerülhető.

- Véleménye szerint Kárpátalján is alkalmazható lenne ez a módszer?

- A helybéliek elmondása szerint nem ismernek még egy olyan helyet a világon, ahol ilyen fóliás létesítménnyel termelnének, de szerintem nincs akadálya annak, hogy ez az eljárás Kárpátalján is meghonosodjék. Továbbgondolva az elképzelést, nemcsak krumplival és paprikával működhet az eljárás, hanem termelhetünk hasonló módon például káposztát és valamilyen alacsonynövésű, úgynevezett determinált paradicsomfajtát vagy fűszerpaprikát s bármilyen egyéb kultúrát, amelynek célszerű a nagyobb haszon reményében kinyújtani a tenyészidejét.

A legtöbb kárpátaljai termelőnél ezt persze csak úgy lehetne megoldani, ha az intenzív termesztéshez a szántóföldet is igénybe veszik, s gondoskodnak valamilyen vízkiemelési lehetőségről akár valamilyen közeli víztározóból, akár kútfúrás révén. A sátor téli őrzése megoldható volna úgy is, hogy szétszedik a létesítményt, hazaviszik, s a következő szezonban újra kitelepítik a mezőre.

pszv