A KMKSZ és az UMDSZ "együttműködésének" történetéből

Miközben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között az októberi helyhatósági választások kapcsán tárgyalások kezdődtek az együttműködés lehetőségeiről, az UMDSZ részéről számos utalás történt arra vonatkozólag, hogy a KMKSZ meglehetősen visszafogottan reagál látszólag őszinte és előnyös, kizárólag a magyar-magyar együttműködést szolgálni hivatott kezdeményezéseikre. Az alábbiakban az elmúlt több mint másfél évtizednek a kárpátaljai magyarság szempontjából meghatározó fontosságú eseményeiből válogattunk egy csokorra valót a célból, hogy segítsünk eldönteni olvasóinknak, helytálló-e az UMDSZ neheztelése, avagy mégiscsak van alapja a KMKSZ fenntartásainak az UMDSZ szándékait és szavahihetőségét illetően.

1994- A KMKSZ választmánya még 1993 decemberében úgy határozott, hogy Fodó Sándort, a szövetség elnökét indítja az 1994 tavaszán esedékes parlamenti választásokon az egyetlen magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben. Az UMDSZ későbbi vezetői közül többen e döntést követően mégis Tóth Mihály beregszászi járási elnöki megbízottat, a hatalompárt jelöltjét támogatták a választásokon, majd végérvényesen kiváltak a szövetségből.

1998- Több tárgyalásra került sor a KMKSZ és az UMDSZ tagszervezetei között arról, hogy közös jelölteket állítsanak a megyei tanácsi választásokon, miután az akkori választási rendszer hátrányosan érintette a nemzetiségi kisebbségeket. A létrejött megállapodás ellenére az utolsó pillanatban Kőszeghy Elemér mégis jelöltette magát az Ungvári járásban, minek következtében két magyar jelöltet ütött el a megyei tanácsba jutástól, ráadásul ő maga sem szerzett mandátumot.

2002 - A tavaszi parlamenti választásokon az UMDSZ Gajdos Istvánt, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, az SZDPU(o) helyi vezetőjét támogatta a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben Kovács Miklóssal, a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság jelöltjével szemben. 2008-ban a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság megállapította, hogy csalással vették el Kovács Miklóstól a választási győzelmet, s kártérítésre kötelezte az ukrán államot.

2004- Az UMDSZ magyarországi politikai befolyását kihasználva elvette a státusirodák később információs irodákká átkeresztelt hálózatának működtetését a KMKSZ-től Kárpátalján. Németh Zsoltnak, a Fidesz-kormány külügyi államtitkárának közelmúltbeli bejelentése szerint ezek az irodák 2010 nyaráig, amikor is az igazolványkiadási jogukat felfüggesztették, több ezer jogosulatlan személynek adtak ki magyarigazolványt, amiért az UMDSZ-t terheli a politikai felelősség. A külügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy az UMDSZ öt kárpátaljai irodáján keresztül feltételezhetően "olyan politikai és gazdasági körök jutottak magyarigazolványokhoz, amelyek visszaéltek az okmányokkal".

2006 - Az önkormányzati választásokat követően a két pártnak nem sikerült megegyezni a vezető pozíciók elosztásáról a Beregszászi Járási Tanácsban. Az UMDSZ képviselői nem akarták megszavazni Csizmár Bélának, a KMKSZ jelöltjének tanácselnökké választását, holott ez lett volna a természetes, hiszen a KMKSZ-é volt a legnagyobb frakció az önkormányzatban. Az UMDSZ csak azután törődött bele a helyzetbe, hogy nyilvánvalóvá vált, nem sikerül szövetségre lépnie a megyei és a beregszászi járási politikában meghatározó ukrajnai politikai erőkkel, mert azok a KMKSZ álláspontját fogadták el.

2007- Újabb kísérlet történt a két magyar párt együttműködésére. A két szervezet ezúttal arról tárgyalt, hogy közösen támogatnák az előrehozott parlamenti választásokon azt a pártot, amely ezért bejutó helyet ajánl fel jelöltjeinek listáján. A tárgyalódelegációk között létrejött megállapodás értelmében mindkét szervezet a Mi Ukrajnánkat támogatta volna a választásokon a Kovács Miklós KMKSZ-elnöknek a párt által felajánlott 99. listás hely fejében. Az utolsó pillanatban azonban az UMDSZ úgy döntött, hogy a Moroz-féle Ukrajnai Szocialista Pártot támogatja az UMDSZ tiszteletbeli elnökének, Tóth Mihálynak felajánlott 11. helyért cserébe. Az olvasók bizonyára még jól emlékeznek arra, hogy az UMDSZ soros "vezércsele" eredménytelen volt - sem Tóth Mihály, sem a szocialisták nem jutottak be a parlamentbe.

2008- A schengeni határőrizeti rendszer és a vízumkényszer bevezetése miatt napirendre került a kárpátaljai magyar vízumigénylők számára a magyar állam által felajánlott kapcsolattartási támogatás fogadásának és folyósításának kérdése. A KMKSZ és az UMDSZ tárgyalásainak eredményeként döntés született az Unió Kárpátaljai Jótékonysági Alapítvány (UKJA) létrehozásáról, amelynek működtetésében a két szervezet paritásos alapokon vett volna részt. Mikor azonban a KMKSZ-nek az alapítvány irodáinak működtetésével kapcsolatos nézeteltérései támadtak a budapesti kormányzattal, Dupka György, az alapítvány UMDSZ-es elnöke felrúgva az előzetes megállapodásokat, a KMKSZ-szel való egyeztetés nélkül összehívta az UKJA kuratóriumát, s bár az határozatképtelen volt, mégis beindította a munkát. Tekintettel az írott és szóbeli megegyezések sorozatos felrúgására, a KMKSZ rövidesen kénytelen volt kilépni az alapítványból.

Reméljük, hogy fenti, hely hiányában a teljesség igénye nélkül elkészített összeállításunk a még kételkedőket is meggyőzte arról, hogy a KMKSZ fenntartásai az UMDSZ javaslatait és szavahihetőségét illetően több, mint megalapozottak.

zzz