Megyei tanács: tizenegy körzetben indulhat eséllyel magyar jelölt

Községi tanácsonként egy képviselő a járási tanácsokban

A Kárpátaljai Megyei Tanács múlt csütörtöki ülésén döntött az októberben megválasztandó megyei, járási és városi önkormányzatok létszámáról. A módosított választási törvény értelmében a testület először dönthetett önállóan ebben a kérdésben.

A megyei önkormányzat jövőbeni összetételét illetően két javaslatot terjesztettek a képviselők elé. A tanács elnökségének előterjesztése, melyet az önkormányzat szakbizottságai is megvitattak előzetesen, 108 főben határozta volna meg a képviselők számát, míg a Mi Ukrajnánk frakciójának javaslata egy kisebb, 72 képviselőből álló testületről szólt. A honatyák végül a 108 képviselős javaslatot fogadták el. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a mandátumok felét, azaz 54 tanácsi helyet egyéni körzetekben lehet majd megszerezni, míg további 54-et a pártlistákon szereplők között osztanak el, méghozzá mindkét esetben 3-3 mandátumot járásonként (13 x 3 = 39), illetve megyei alárendeltségű városonként (5 x 3 = 15).

Az előzetes számítások szerint a kárpátaljai magyarság jelöltjei 11 egyéni választókörzetben indulhatnak eséllyel a megyei tanácsi mandátumokért: optimális esetben 3-3 magyar képviselő kerülhet a megyei önkormányzatba a Beregszászi járásból, Beregszászról és Csapról, továbbá 1-1 az Ungvári és a Nagyszőlősi járásokból.

Ami a járási tanácsok összetételét illeti, a képviselők hosszú vita után a közigazgatási egységenként 1+1 képlet mellett döntöttek. Azaz októberben a választópolgárok minden önálló közigazgatási egységnek számító település után, vagyis tanácsonként 1 képviselőt juttathatnak mandátumhoz a járási tanácsban az ennek megfelelően kialakított egyéni választókörzetekből, s ugyanennyi mandátumot osztanak ki a járási pártlistákra leadott szavazatok alapján. Ez az esetek többségében azt jelenti, hogy az eddigieknél kisebb létszámú járási önkormányzatok alakulnak majd. Így például a Beregszászi Járási Tanácsnak az eddigi 90 helyett az októberi helyhatósági választásokat követően csupán 62 képviselője lesz. Ami a további, jelentős számban magyarok által lakott régiókat illeti, a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselőinek számát 64 főben, a Munkácsi járásét 78 főben, az Ungvári járásét pedig 66 főben állapították meg.

Ami a megyei és járási alárendeltségű városokat illeti, azok tanácsainak létszámát a lakosság számától függően határozták meg. A megyeszékhelyen, Ungváron például az eddigi 50 helyett 60 képviselőt választanak majd. Mint kiderült, a beregszászi önkormányzatnak a jövőben 36, a munkácsinak 60, a nagyszőlősinek 38 képviselője lesz, míg Csapon 30-ban rögzítették a városatyák számát.

Furcsa mozzanata volt a megyei tanács ülésének, hogy a teremben ott ült és több képviselő állítása szerint lelkesen szavazott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Az ügy pikantériáját az adja, hogy Beregszász polgármestere nem tagja a megyei tanácsnak. Az ülésen készült amatőr felvételen jól látszik, hogy Gajdos István Péter Csabának, az UMDSZ gazdasági szakbizottsága elnökének, megyei tanácsi képviselőnek a helyén ül. Megszereztük az ülésen részt vett képviselők jelenléti ívét, amelyet a szavazógépbe helyezett képviselői szavazókártyák alapján állítanak össze. Ennek értelmében Péter Csaba jelen volt az ülésen, holott a jelenlévők közül többen nem emlékeznek rá, hogy látták volna aznap az épületben. Amennyire tudjuk, ez csak egyféleképpen lehetséges: Péter Csaba kártyáját Gajdos István használta.

Az utóbbi időben a megyei tanácsra is átterjedt az a nyilvánvalóan jogsértő kijevi gyakorlat, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában a képviselők egymás helyett szavaznak. Ha tehát igaz, hogy Gajdos István múlt csütörtökön Péter Csaba helyett szavazott, elmondható, hogy az UMDSZ tovább "tökéletesítette" a demokrácia ukrajnai változatát: immár képviselőnek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki szavazhasson az "elfoglalt" honatyák helyett.

zzz