Tanévnyitó a Rákóczi-főiskolán

Kovács Miklós: Hit nélkül nem lehetett volna főiskolát alapítani...

2010. szeptember 25., 10:00 , 506. szám
Az első évfolyamos hallgatók

A hagyományos évnyitó ünnepséggel múlt szerdán hivatalosan is elkezdődött az új tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tanintézmény életében oly fontos eseményre az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a beregszászi református templom ünnepélyesen fehér falai között került sor.

Az esemény a Rákóczi- és a millenniumi zászló, valamint a főiskolai tanács és a meghívott vendégek ünnepélyes bevonulásával kezdődött. Ezután a házigazda beregszászi református gyülekezet nevében Maksai Attila lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt és a diákhimnuszt.

Ünnepi beszédében dr. Soós Kálmán rektor Széchenyi István nyomán azt hangsúlyozta, hogy a kiművelt emberfők sokasága az igazi nemzeti vagyon, ennélfogva a legjobb befektetés a tudás gyarapítása és terjesztése. Ez annak ellenére igaz, hogy térségünkben gyakran nem ezt látjuk, mutatott rá a szónok, utalva arra, hogy a közelmúltban kis híján végérvényesen megvonták az anyanyelven való érettségizés lehetőségét a kárpátaljai magyar iskolásoktól, s bár ez a veszély végül elhárult, anyanyelvükből, a magyarból továbbra sem tehetnek vizsgát a felsőoktatásba jelentkezők, még a magyar szakra készülők sem.

Az idén 511-en jelentkeztek a beregszászi főiskola első évfolyamára, akik közül 208-an nyertek felvételt a különböző szakokra, ezen belül 149-en iratkoztak be nappali, és 59-en levelező képzésre. Egyetemi szintű nappali képzésre további 69 fő jelentkezett, illetve 52-en választották a levelező tagozatos képzést. Összességében így 1110 diák számára vette kezdetét a tanév a Rákóczi-főiskolán, mondta el Soós Kálmán.

Nagy Bercel, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője az új magyar kormány üdvözletét tolmácsolta, amely, mint fogalmazott, immár újra kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarokra. "Lehetőségeinkhez mérten mindent meg fogunk tenni a kárpátaljai magyar főiskola támogatása érdekében" – biztosította vendéglátóit a szónok.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője ünnepi köszöntőjében rámutatott, hogy a diploma megszerzése hitet és reményt, komoly, több évig tartó erőfeszítést igénylő vállalkozás. Hogy a hitnek és reménynek alapja legyen, mondotta, bízni kell abban, hogy a társadalomnak van egy Isten által is szentesített természetes rendje, ahol például a szaktudás és a szorgalmas munka a boldogulás alapja, s nem az ügyeskedés, a törvények áthágása. Ukrajnában ez a természetes rendbe vetett hit a legnehezebb, hiszen az ember szembeszökő példáit láthatja annak, hogy hangsúlyozottan alulművelt és a törvényeket semmibe vevő emberek futnak be igencsak látványos gazdasági és politikai karriert, fogalmazott a KMKSZ elnöke. Azonban, mint rámutatott, hit és remény nélkül nem lehet sikeres semmiféle vállalkozás: nem lehetett volna főiskolát alapítani, megvívni a fennmaradásáért vívott küzdelmeket. Hit nélkül nincs esély a kárpátaljai magyarság megtartá

sára sem, mondta, hozzátéve: hinni kell benne, hogy a társadalom rendje az, hogy ha egyszer egy nemzet megszületett, és 1100 éven keresztül fennmaradt, akkor ezt a nemzetet fenn is kell tartani, s az ezért elvégzett munka nemes célért folyik, és van is értelme. Amint a diplomához vezető út fontos állomásai a vizsgák, ugyanúgy fontos a nemzet megtartásához kiállni a történelem próbatételeit magyarságból, fogalmazott Kovács Miklós, aki szerint ilyen próbatétel az október 31-i helyhatósági választások, amikor a kárpátaljai magyarság vizsgázik abból, "hogy létezik-e még mint közösség, képes-e a magyar érdekvédelmet erősíteni szavazataival, vagy pedig külön-külön megköti a maga kis bizniszét egyik vagy másik kétes erkölcsű ukrán politikai holdinggal". "Mi – ahogyan a diákok remélik, hogy bírják majd a tempót és hiszik, hogy a tanulásuknak van értelme – bízunk benne, hogy a munka azért, hogy a magyarság ezt a vizsgát jól tegye le, értelmes munka, bízunk abban, hogy erőfeszítésünk nem lesz hiábavaló" – mondta végezetül a KMKSZ elnöke.

A szülők nevében köszöntve a megjelenteket Jurij Dobos fancsikai orvos köszönetet mondott a főiskola vezetőségének, a magyar kormánynak, a református egyháznak, s mindazon szervezeteknek, amelyek részt vállaltak a beregszászi főiskola kiépítésében, amiért lehetőséget adtak a diákok képzésére, a magyar kultúra felvirágoztatására Kárpátalján. A doktor ez alkalomból értékes könyveket adományozott a főiskola könyvtárának.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy az idei esztendő talán egy új kezdet a tanintézmény számára, mert "lélekben megtört közösségünk három évi vívódás után talán egy kicsit magára talált", mintha túljutott volna azon a mélyponton, amely akkor következett be, amikor az európai normákra hivatkozva ahelyett, hogy kitárták volna a felsőoktatás kapuit a gyerekek előtt, bezárták azokat Ukrajnában. A szónok szerint fontos, hogy amikor meghozzuk az életünket, jövőnket meghatározó döntéseket, legyenek értékeink, normáink. Vannak könnyebb és nehezebb korok, vélte a főiskola elnöke, de mindig van választási lehetőség, s rajtunk múlik, mit választunk: a könnyű boldogulást vagy a kemény munkával járó talpra állást önerőből. Az embernek magának kell döntenie arról, megtartja-e hitét, nemzetiségét, nemzeti tudatát, s döntenie kell arról is, milyen iskolát választ, emlékeztetett a szónok. Aki a beregszászi főiskolát választotta, az a tanintézmény jelszava miatt tehette ezt, mely szerint nemcsak diplomát, de tudást, tartást és emberséget szeretnének szerezni olyan körülmények között, ahol a diákokat is emberként kezelik, hangoztatta Orosz Ildikó.

"Önök szellemi, fizikai erejük teljében vannak, és itt lehetőséget kapnak arra, hogy elsajátítsák azt a tudást, azokat a hagyományokat, amelyeket a világ, az emberiség és a magyarság évezredek alatt felhalmozott – szólította meg az elsősöket köszöntőjében dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke. – A tanárok munkája, a tudományok hatására alakulni fognak, s alakítani fogják e felsőoktatási intézményt. Tanuljanak, éljenek, ismerkedjenek, hiszen ha elvégzik ezt a felsőoktatási intézményt, önökre vár a feladat, hogy továbbvigyék Kárpátalján a magyar hagyományokat, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát" – fogalmazott a szónok.

Vas Ilona rektorhelyettes az esemény vendégei között üdvözölhette többek között Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzult, Csizmadia Róbertet, a beregszászi magyar konzulátus vezető konzulját, Ljubka Katalint, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma nemzetpolitikai államtitkárságának ukrajnai referensét, Jánosi Zoltánt, a Nyíregyházi Főiskola rektorát, Kóródi Mártát, a Szolnoki Főiskola oktatási és tudományos igazgatóját, Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökét, Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspököt, Vojtovics Emil pravoszláv esperest, Dancs Edinát és Dancs Róbertet, a beregszászi református egyház lelkészeit, Egressy Miklós görög katolikus parókust, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, Gulácsy Géza megyei tanácsi képviselőt, a KMPSZ és a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Horkay Sámuelt, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnökét, Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét, Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, Tóth Gézát, Beregszász város főjegyzőjét, Braun Lászlót a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Közoktatási Főosztályának képviseletében, Kész Barnabást, a KMPSZ Nagyszőlősi Regionális Szervezetének elnökét, Magyar Ritát, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görök Katolikus Líceum igazgatóját, Micik Juliannát, a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola igazgatóját.

hk