Vigyázzunk a nagy hőmérséklet-különbségekre!

A magas páratartalom és a nagy hőmérséklet-különbségek ezekben a napokban egyaránt fenyegetik valamennyi haszonnövényünket. A részletekről Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Hogyan alakul az ősz a zöldségtermelők számára?

-Úgy tűnik, hogy a termelőknek az emberpróbáló nyár után az ősz is meghozza a maga furcsaságait. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy a szeptember eleji viszonylag erős lehűlés és a csapadékos időjárás nagyban hátráltatta a betakarítási munkálatokat és a termőterületek előkészítését a vetések alá. Ami a zöldségtermelést illeti, a szabadföldi és a fólia alatt termelt paradicsom esetében egyaránt gondot jelentett a hideg, illetve a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős különbség. A 8-10 fokos hőmérséklet-ingadozás azt jelenti, hogy még a leggondosabban ápolt és locsolt paradicsomok is felrepednek. A hajnali órákban ugyanis a fóliaház levegője hamarabb felmelegszik, mint a növény, így a hidegebb növényzeten, a bogyókon kicsapódik a pára, amitől felhasad a termés héja. E jelenség ellen elsősorban ráfűtéssel lehetne védekezni, ahol erre lehetőség van, az esetek nagyobb részében azonban ez kivitelezhetetlen. Ugyanúgy vonatkozik a szabadföldi paradicsomra, mint a hajtatásosra, akár karós, akár kordonos termelési mód mellett, hogy ebben az igen nedves időjárásban szinte lehetetlen 100 százalékosan megóvni a növény lombozatát a gombafertőzésektől. A cél, hogy legalább a bogyók épségét sikerüljön megőriznünk, amennyiben nem csattognak ki a rengeteg eső miatt. Mert ha el is veszítjük a lombozatot, a kifejlett bogyók maguk is beszínesednek, gyakorlatilag nincs szükségük a levélzetre. Értelemszerűen ebben az időjárásban nem érdemes bevárni, hogy a száron piruljon meg a bogyó, hanem ajánlatos már fél piros-fél sárga állapotban száraz időjárási körülmények között összegyűjteni, és ládákban nem túl vastag rétegben szétterítve, 15-16 fokos melegben "bepirítani". Ilyenkor fontos a termés gyakori átválogatása, mert egyetlen fertőzött paradicsombogyó is képes tönkretenni a környezetét, s ha nem figyelünk oda, rövid időn belül az egész láda egy penésztömeggé válik.

- Mi a helyzet az uborkával?

- Az uborkával is óvatosaknak kell lennünk, akárcsak a paradicsommal. Az augusztusi nagy melegek miatt a növényállomány jó víz- és tápanyagellátás mellett jellemzően nagyon megszaladt. Ugyancsak az erőteljes növekedésnek kedvezett, hogy a magas uborkaárak miatt a termelők nagy mennyiségben szedték le a termést, így a növények nem voltak kellően leterhelve a termésnöveléssel. A mostani fertőzésre hajlamosító időjárásban bizony nagyon oda kell figyelni, hogy a növényeink ne betegedjenek meg. Gyakorta felmerül a kérdés, hogy hűvös és nedves időjárás esetén zárják-e vagy sem a fóliasátrak szellőztető nyílásait. Én azt szoktam mondani, inkább a hajnalban beáramló hűvös levegőt válasszuk, semmint a peronoszpórát a zárt sátor párás melegében. A hajnali hideg ugyan nem kedvez a növény fejlődésének, de a zárt sátor melegében lecsapódó pára igen kedvező a peronoszpórának, amely 2-3 nap alatt leseperheti az egész termésünket. A szabadföldi kordonos uborka betakarítását a legtöbb helyen már befejezték, így ott most a rendcsináláson van a sor. Az elszáradt, megbetegedett növényzetet össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. A földről is gereblyézzük össze a növényi maradványokat, vagy forgassuk bele azokat a földbe. Ezzel megelőzhetünk egy erőteljes fertőzéshullámot jövőre.

- Mi a teendő a paprikával?

- A hajtatott paprikában ugyancsak gondot okoz a csapadékos időjárás. Érdekes módon a nyári melegben a takácsatkától kellett óvnunk a növényállományt, most pedig, ebben a folyamatosan nedves őszi időjárásban az úgynevezett szélesatka kártételétől kell tartanunk. Ez mindenekelőtt abból vehető észre, hogy a hajtáscsúcsok és az éppen megkötött paprika parásodik, a levélzet pedig ólómfényűvé, kanalasan felfelé pödrődővé válik. Ilyenkor haladéktalanul meg kell kezdeni a védekezést. Emellett szeptember elején következik el a bagolylepkefajták utolsó, elhúzódó rajzása. A lepke hernyója berágva magát a paprikába igen nagy károkat tud okozni. Ahol megrágott leveleket veszünk észre, feltétlenül védekezni kell. Ne feledkezzünk meg a levéltetű elleni védekezésről sem! Léteznek olyan készítmények, amelyekkel mindhárom kártevő ellen egyszerre védekezhetünk. Ilyen például a Talstar.

- Megkezdődött-e már a fűszerpaprika betakarítása Nagydobronyban és környékén?

- Igen, gőzerővel folyik a munka. Valamikor augusztus végén egyik cikkünkben jeleztük, hogy a hónap végétől ne öntözzük, ne fejtrágyázzuk a fűszerpaprikát, hadd pirosodjon-érjen a "piros arany". Nos, megállapíthatjuk, hogy a Mindenható megoldotta ezt a kérdést helyettünk, hiszen öntöz bőségesen, miáltal elhúzódik az érés, és sok helyütt felüti a fejét a xanthomonas baktérium. A dolgunk az, hogy minden fertőzött termést leszedjünk. Az erősen fertőzött paprikákat meg kell semmisíteni, és sajnos számolnunk kell azzal, hogy a kevésbé fertőzött termések is hajlamosak a rothadásra. Mint tudjuk, a fűszerpaprikát utóérlelni kell, aminek két módozata lehetséges. Az egyik, a hagyományos módszer, hogy zsákvarró tűvel a szártőnél egyenként átszúrjuk és cérnára felfűzzük a paprikákat. Akár két méter hosszú füzéreket is készíthetünk így. A másik, egyre inkább tért hódító eljárás, hogy dudavastagságú, egy-másfél méter hosszú műanyag hálókba töltjük a paprikabogyókat. Ennek az újabb kori eljárásnak az előnye, hogy gyorsabban megy a munka, hátránya viszont, hogy könnyebben befülled benne a paprika. A felfűzött vagy hálózott fűszerpaprikát ajánlatos még legalább 2-3 hétig szellős, napos helyen utóérlelni. Ilyenkor éri el megtöppedve a fajtára jellemző szín- és zamatanyagokat. Ezután egy szárítóban viszonylag magas hőmérsékleten - 40-45 fokon - három-négy nap alatt kiszárad a termés. Nagyon figyeljünk oda, hogy a szárító helyiségben a szellőzőablak mindig nyitva legyen, ugyanis a képződő párát el kell távolítani. Többször tapasztaltam, hogy amikor nem figyeltek oda a szellőztetésre, a paprika képes volt 2-3 nap alatt megrohadni a szárítás közben keletkező párától.

pszv