Ahol a Különös házasság Buttler grófjának a hamvai porladnak

Ungvártól 16 kilométerrel délnyugatra, az Ung és a Latorca között, az ukrán-szlovák határ térségében terül el egy 927 lelket számláló kis falu, Palágykomoróc, mely két, még kisebb község, Palágy és Komoróc összeolvadásából született meg.

Pál úrtól Buttlerig

A Palágy településnév a Pál személynév -d helynévképzős alakjából származik, s arra utalhat, hogy egy Pál nevű földesúr lehetett a község betelepítője és első tulajdonosa, majd a ruszkai Dobóké lett az uradalom (ebből a családból került ki Dobó István, Eger hős várkapitánya), akik később a Daczófiaknak adták el a falut, 1436-ban pedig Luxemburgi Zsigmond király a Palágyiaknak adományozta azt. Az utóbbi família évszázadokig uralta a községet, s amint fiágon kihalt, a birtok fele a kincstárra, fele pedig a Palágyiakkal rokonságban lévő Bercsényiekre szállt. A XIX. század első felében a falu egy részét Buttler János gróf birtokolta, s a nevezett nemes úr a magyar irodalomba is bevonult, lévén, hogy Mikszáth Kálmán az ő válóperéről írta meg Különös házasság című regényét, melynek egyes jelenetei Palágykomorócon játszódnak, a gróf földi maradványai pedig ma is a község református templomának kriptájában porladnak.

Komoróc neve a szláv komar (szúnyog) szóból származik, s első említése 1696-ból való. A XIX. században azután összeolvadt Palággyal, s így megszületett Palágykomoróc.

A megélhetés legfőbb alapja a föld

A megyeközpont közelsége folytán a korábbi évtizedekben a palágykomoróciak jelentős hányada Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, az Ukrajna függetlenné válása után jelentkező és gyárkapukat bezáró gazdasági válság következtében viszont túlnyomó többségük elvesztette a munkahelyét, így visszatértek a mezőgazdasághoz, s ma a lakosság hetven százaléka a földből él, a 60 árig kibővített háztájiban megtermelt zöldségfélék, tej, tejfel és túró piaci értékesítéséből tartja fenn magát. A volt kolhozisták emellett 3,9 hektáros szántóföldi parcellákat is kaptak a kollektív gazdaság felosztásakor, ám csak kevesen rendelkeznek mezőgazdasági felszereléssel, így a nagy többség nem műveli meg a földjét, hanem bérbe adja azt egy megfelelő technikai háttérrel rendelkező gálocsi farmernek. Ezenkívül három-négy farmergazda is található a községben, akik öthektáros kisbirtokokat mondhatnak a magukénak, s elsősorban búzát, kukoricát, krumplit termesztenek.

Az utóbbi időben sokan vállaltak munkát a tiszasalamoni Evro-Car cégnél, ám a vállalat a gazdasági krízis miatt ideiglenesen bezárta kapuit, s bár nemrégiben újraindították a termelést, csak kevés munkást vettek vissza dolgozni. Három éve viszont - helyben, Palágykomorócon - megnyílt a műanyag keretű ablakokat, ajtókat gyártó Nobilex vállalat, mely 30-40 munkást foglalkoztat.

Milyen munkát fejt ki KMKSZ-alapszervezet?

- 1989-ben alakult meg nálunk a KMKSZ-alapszervezet, s Szanyi P. Ilona volt az első elnökünk, akitől tizenkét éve vettem át a stafétabotot - tájékoztat Andrejcsák-Tóth Anetta, a palágykomoróci alapszervezeti elnök. - Jelenleg 275 tagunk van, részt vettünk a magyarigazolványokkal kapcsolatos ügyintézésben (mintegy 400 helybeli lakos jutott magyarigazolványhoz a közreműködésünkkel), bekapcsolódunk a választásokba, megemlékezünk március 15-ről és augusztus 20-ról, a helybeli hagyományőrző társasággal együtt karácsonyi ünnepséget szervezünk, közreműködünk a községi anyák napi rendezvény megszervezésében, a közelmúltban kifesttettük a művelődési ház öltözőjét, most pedig részt veszünk a schengeni vízumhoz szükséges támogató nyilatkozatokkal kapcsolatos ügyintézésben. 2010. január 13-án megnyílt a teleház, mely a református parókián kapott helyet, az idei nyár elején pedig pályázatot nyújtottunk be egy 60 négyzetméter alapterületű községi játszótér létrehozására, a megnyert pénzeszközök felhasználásával megvásárolnánk a játszótéri elemeket, a létesítmény kerítését pedig önerőből építené fel az alapszervezet.

XIV. századi freskók, kétszáz éves ikonok

- Gyülekezetünk 320 lelket számlál, az idén eddig négy gyermeket kereszteltem meg, öt testvérünket kísértük ki a temetőbe, s egyetlen pár fogadott egymásnak örök hűséget - mutatja be a Palágykomoróci Református Egyházközséget Kovács Attila lelkipásztor. - Jelenleg harminc gyermek tanulja a hittant, akikkel magam ismertetem meg hitünk alapjait, a foglalkozásoknak pedig a parókia ad otthont, melyet 1992-ben kaptunk vissza. Azelőtt az épület egyik részében egy falusi család, a másikban pedig az utolsó községi párttitkár lakott, akik tatarozni éppen tatarozgatták a sok évtizede tető alá került, öreg építményt, de nem kerítettek sort a nagyon szükséges teljes felújítására, nekünk pedig egyelőre nincs pénzünk a munkálatok elvégzésére. A templomkertben viszont emlékművet emeltünk a sztálini lágerekben elhunyt falubelijeink tiszteletére, 2006 és 2008 között pedig külsőleg felújítottuk a román és gótikus stílusjegyekkel rendelkező, gyönyörű, műemlék értékű templomunkat, mely a csarodai (magyarországi) református szentegyház ikertestvére, látható rajtuk, hogy ugyanaz az építész műhely húzta fel a falaikat, ugyanolyan tervek alapján. A felújítást kezdetben az Illyés Közalapítvány, majd a Teleki László Alapítvány, végezetül pedig a Szülőföld Alap támogatta. 2009-ben pedig belevágtunk a belső felújításba, s bár a munka forráshiány miatt leállt, azért azt elértük, hogy a marosvásárhelyi Imágó Picto Kft. restaurálta az igen értékes, XIV. századi freskókat. S noha kicsiny gyülekezet vagyunk, azért a diakóniai munkáról sem felejtkezünk el. Van egy fizetett diakónusunk, aki rendszeresen meglátogatja az egyedülálló, idős egyháztagokat, karácsonykor segélycsomagokat ajándékozunk a legrászorultabbaknak, az idén tavasszal pedig közkutat fúrtunk a cigánytáborban, a roma kisebbség számára.

- Jelenleg 135 görög katolikus és 102 római katolikus vallású személy lakik a faluban, s az utóbbiak is a görög katolikus templomot látogatják, ahol havonta egy vasárnapon és minden hónap második szombatján római katolikus misét celebrál István atya, a sislóci plébános - magyarázza Tóth Jenő parochus. - Az idén eddig két keresztelőre és négy temetésre került sor, esküvőnk pedig még nem volt. 2005 óta folyamatban van a templom felújítása, melynek ékességei közé tartozik az ikonosztáz két darab kétszáz éves ikonja.

Vasvári Pál felmenői Palágykomorócon

- A márciusi ifjak egyikének, Vasvári Pálnak (eredeti nevén: Fejér Pálnak) a nagyapja, id. Fejér Pál községünkben szolgált mint görög katolikus parochus, s falunkban látta meg a napvilágot fia, ifj. Fejér Pál, a márciusi ifjú édesapja - tekint vissza a múltba Pásztor Tímea, a Palágykomoróci Általános Iskola igazgatóhelyettese. - A Sátoraljaújhelyi Patrónus Alapítvány és tanintézetünk 2007 márciusában kopjafát állított a görög katolikus templom kertjében Vasvári Pál emlékére, s e kopjafánál kerül sor évről évre a KMKSZ-alapszervezet által rendezett március 15-i ünnepségre. Tavaly pedig az iskola falán emléktáblát helyezett el a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi szervezete és oktatási intézményünk, mely márványtábla emléket állít a jeles történelmi személyiség hajdan itt élt felmenőinek.

Hagyományőrzők

- 2005-ben alakult meg a Palágykomoróci Hagyományőrző Társaság, melynek Szanyi P. Ilona lett az első vezetője, akitől két évvel ezelőtt vettem át a tisztséget - tájékoztat Illár Viktória, a Palágykomoróci Művelődési Ház, valamint a nevezett társaság vezetője. - Nefelejcs lány- és asszonykórusunk részben a művelődési ház volt vezetője, Varga Erzsébet által felgyűjtött helybeli népdalokat, részben beregi és ugocsai népdalokat ad elő, s a községben lebonyolított kulturális rendezvények mellett, 2008-ban részt vett a magyarországi testvérközségünkben, Sukorón megtartott adventi ünnepségen, 2010. június 13-án pedig fellépett a munkácsi várban, Gólya Edit budaörsi grafikus kiállításának a megnyitóján. Ugyancsak a társaság keretén belül működik a Szivárvány és a Napsugár csoport, az előbbi színjátszással, népdalénekléssel, néptánccal és kézművességgel (például csuhéfonással, gyöngyfűzéssel), az utóbbi pedig grafikával és gyermekdalok, ritmikus táncok ezenkívül színdarabok előadásával foglalkozik. A Nefelejcs énekkar már hosszú ideje nem kapott új népviseleteket, a problémán úgy próbálunk segíteni, hogy a helybeli nyugdíjasklub segítségével ruhaanyagokat vásárolunk, s a klub munkájában részt vevő nyugdíjasok, valamint több palágykomoróci varrónő segítségével új ruhákat varrunk. Nem tudunk viszont új csizmákat készíteni, pedig azok bizony elkoptak már a hosszú használattól.

A Kenguru Alapítvány

- Ez év tavaszán létrehoztuk a Kenguru Alapítványt, hogy értelmes elfoglaltságot biztosítsunk a helybeli nyugdíjasoknak, akik az alapítványon belül megalakították az Örökzöld Nyugdíjasklubot - tájékoztat Andrejcsák Beáta, a KMKSZ-alapszervezet titkára, az alapítvány elnöke. - Idős falubelijeink énekelnek, terítőket és párnahuzatokat varrnak, csigatésztát készítenek, zoknikat, illetve szobapapucsokat kötnek a klub foglalkozásain, s nagyon élvezik, hogy van egy hely, ahol összejöhetnek, elbeszélgethetnek, s értelmes elfoglaltságokat találnak. A Dorcas és a Caritas egyházi segélyszervezetektől ruhaneműt, tartós élelmiszereket és tisztítószereket kapunk, melyeket szétosztunk a rászoruló idős emberek között. Emellett kiruccantunk már a Mezőkaszonyi Gyógyfürdőbe, ahol a nyugdíjasok nagyon jól szórakoztak, s egy fityingjükbe sem került a kirándulás, mert a költségeket az alapítvány fedezte. Tervezem, hogy jövőre elutazunk Nyíregyházára, a Sóstó Gyógyfürdőbe, ahol hasonló élményekben részesülhetünk.

Hamarabb megvalósulhat viszont egy másik tervünk, október közepén ugyanis beindítunk egy ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamot, s egy helybeli számítástechnikai szakember elvállalta, hogy térítésmentesen levezeti a foglalkozásokat. Már kaptunk is használt, ám még jól működő komputereket Munkácsról, a Caritastól, valamint Szürtéből, a Dorcastól, s több nyugdíjas, illetve gyermek is jelezte, hogy részt vennének a tanfolyamon.

lm