2010. október 29.

2010. október 29., 10:00 , 511. szám

Krisztus király ünnepe

Jézus nyíltan megvallotta királyi méltóságát, de mindjárt hozzá is tette: "Az én országom nem ebből a világból való. (Jn 18,33-36)" Nemcsak kijelentéseivel, de egész életével ezt bizonyította. Nem a hatalom fegyverzetében jelent meg a földön, hanem anyára szoruló kisdedként. Nem vonzotta az aranyos trón, helyette a keresztfára esett szent választása. Nem drágaköves korona, hanem tövisből font koszorú jelezte különös királyságát. S történt mindez azért, mert földi életében nem uralkodó, hanem szolgáló király akart lenni.

Jézus egész élete értünk vállalt szolgálat volt. Ezt bizonyította a betegek gyógyításával, a halottak feltámasztásával, a bűnösök felemelésével. Végül a mi üdvösségünkért áldozta fel drága életét. Jézus az emberi szíveket akarja meghódítani, megtölteni a szeretet fényével és melegével. Nem az emberek fölött, hanem a gyűlölet erői felett akar győzedelmeskedni.

Amikor Pilátus halálra ítélte Jézust és ezt követően keresztre feszítették, ellenségei ezt kiabálták: "Ha Ő Izrael királya, szálljon le a keresztről!" (Mt 27,42) Talán hívei is abban reménykedtek, hogy hatalmával elsöpri ellenségeit. De mi tagadás, a mi fejünkben is megfordul a gondolat: miért nem mutatja meg hatalmát az Isten? Miért nem söpri el a gonoszokat a föld színéről? Talán helyes úton járunk, ha ezt így indokoljuk: a jelen világrendben Isten megosztotta velünk hatalmát, reánk bízta a földet. Nekünk kell harcolnunk a jóság és igazság diadaláért. Nekünk kell küzdenünk, hogy visszavonulásra kényszerítsük a rosszat és győzzön a jóság, a szeretet. A mi feladatunk megőrizni a föld, a víz, a levegő tisztaságát. A mi dolgunk küzdeni a bűn pestise ellen, hogy ez a szörnyű erkölcstelenség, ami most a világban van, minden vonalon visszavonulásra kényszerüljön. Nekünk kell előkészíteni a földet arra a napra, amikor elérkezik Krisztus király második eljövetele. Erre a nagy ünnepre nekünk kell a szeretet köntösébe öltöztetni a világot. Ne hárítsuk át teendőinket az Istenre, ne meneküljünk el a feladataink elől!

Királyi papság vagyunk - nemcsak a felszentelt papok, de minden keresztény ember - és az a feladatunk, hogy tanúságot tegyünk Krisztus csodálatos világosságáról.

Hrabár Tamás